innováció

A technológiai innováció elengedhetetlen a versenyképesség megőrzéséhez. A termékfejlesztés során a konstruktőröknek gyakran kell új technológiák használatáról döntenie, a megfelelő kiválasztása azonban sokszor nem egyszerű feladat. A munkát könnyebbé teheti az úgynevezett Technológiai érettségi szint skáláján alapuló, összesen hét kérdés megválaszolása.

A piacorientált kutatói utánpótlást támogató kooperatív doktori program indul ősszel, amely jelentős ösztöndíjjal segíti a vállalati együttműködésben folytatott doktori tanulmányokat - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), valamint a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. konzorciuma autonóm járművek tesztelésére alkalmas digitális környezet létrehozásának előkészítését kezdi meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán 100 millió forint összegű támogatást elnyert projekt keretében.

A koronavírus járványszerű terjedése óta mindenki a védőoltás kifejlesztésével és a gyógyszeres megoldásokkal foglalkozik. Sokan elfelejtik, hogy ez még minimum másfél év. Mi lesz addig?

A hazai kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I)rendszer megmutatta, hogy minden körülmények között tud működni, sikeres volt a koronavírus-járvány idején a kutatók munkája, tudása a védekezésben.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákat és az energiaszektor modernizációját támogatja az Innovációs Alap és a Modernizációs Alap - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán.

Több mint 50 hazai energetikai és ipari szolgáltató, illetve az Európai Bizottság képviselőinek részvételével online tájékoztató napot tartott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2020. július 7-én, amelyen bemutatták a zöldgazdaság-fejlesztést uniós forrásokból támogató Innovációs Alapot és Modernizációs Alapot. Magyarország klímavédelmi céljai a koronavírus-járvány ellenére változatlanok, a gazdaság és a munkahelyek védelme mellett is. Továbbra is cél, hogy Magyarország 2050-re klímasemleges, széndioxid-kibocsátásmentes legyen.

Fennáll a veszély, hogy a koronavírus-járvány által okozott egészségügyi veszélyhelyzet és gazdasági válság hatására gyengülhet a tiszta energia technológiák fejlesztését célzó innovációs tevékenység, miközben éppen az erőfeszítések fokozására lenne szükség a klímaváltozás megfékezése érdekében. Amennyiben pedig nem sikerül gyorsítani a kibocsátáscsökkentést lehetővé tevő új megoldások kutatását és fejlesztését, úgy a klímasemlegesség sem lesz elérhető 2050-re - áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új jelentésében (Clear Energy Innovation).

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a legnagyobb hagyományokkal rendelkező magyar egyetem, mégis tudatosan a legmodernebb fejlesztésekre koncentrál. Néhány hete kezdte meg tevékenységét az ELTE-n a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból elnyert 1.2 milliárd forintos támogatással egy informatikai Kompetencia Központ. A projekt a digitális iparban, a pénzügyi szektorban, illetve az egészségügyben alkalmazható, a versenyképességet növelő informatikai megoldásokat fejleszt, hosszútávon pedig egy, az ELTE tudásbázisára épülő, fenntartható innovációs ökoszisztéma kialakítása a cél.

A mostanihoz hasonló járványok százai söpörtek már át a világon, a digitális technológia azonban még egyetlen alkalommal sem töltött be olyan fontos szerepet a védekezésben, mint most. Lapunk InnoWorld online konferenciáján olyan szakemberek cseréltek véleményt, akik az innovációban találtak vagy kínálnak választ az utóbbi hónapok nagy kérdéseire.

Szabó János, a BorsodChem Zrt. beszerzési igazgatója június 30-án átvette Budapesten a 2019. évi Ipari Innovációs Díjat Bódis Józseftől, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárától a 28. Magyar Innovációs Nagydíj átadóján. A Magyar Innovációs Szövetség által alapított elismerést 1992 óta adják át azoknak a Magyarországon bejegyzett társaságoknak, amelyek a díjátadást megelőző évben nagy jelentőségű innovációt valósítottak meg és ennek révén kiemelkedő hasznot értek el.

Nem mindegy, hogy a családi cégek hogyan tudtak most reagálni a koronavírus-járvány okozta kihívásokra, hiszen hazánkban a cégek 40 százalékát jelentik – olvasható a K&H legfrissebb közleményében.

A magyar kis-és közepes vállalkozások a radikális költségcsökkentést és hatékonyság-növelést jelentő beruházásokban látják a kiutat a válságból, miközben sorban lépnek vissza a korábban megpályázott, vagy már nyertes, hosszabb távú és alacsony megtérülést jelentő vállalati zöld-projektek megvalósításától – mutatnak rá közleményükben a Virtuális Erőmű Program (VEP) szakértői.

Az Európai Bizottság ma közzétette a 2020. évi európai innovációs eredménytáblát, mely 2019. évi adatokon alapul. Az eredménytábla azt mutatja, hogy EU-szerte továbbra is javul az innovációs teljesítmény, mely immár második éve meghaladja az Egyesült Államokét. Ugyanakkor Európának többet kell tennie azért, hogy felzárkózzon azokhoz az országokhoz – például Dél-Koreához, Ausztráliához és Japánhoz –, melyek világszinten élen járnak az innováció terén. Magyarország a tavalyihoz hasonlóan az EU országai között idén is a 23. helyen áll.

A digitális transzformáció kifejezésről a legtöbb döntéshozónak a jövő és az innováció jut az eszébe, de sokan a hatékonyságnövelésre, az üzleti potenciálra vagy a folyamatok monitorozhatóságára asszociálnak vagy ennél is többet látnak a digitalizációban: lehetőséget a tanulásra és a vállalati kultúra fejlesztésére.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ünnepségen elismerően szólt arról, hogy Debrecenben együtt van jelen a megfelelő gazdasági és innovációs környezet, amire jó bizonyíték a város fejlődése, mások mellett a BMW autógyár beruházása.

Az Európai Unió 314 millió euróval (mintegy 109,9 ezer milliárd forint) támogat a vírus elleni küzdelemben és a helyreállításban részt vevő 72 innovatív vállalkozást – közölte az Európai Bizottság hétfőn.

Idén is pályázható a kutatók nemzetközi együttműködéseit ösztönző, 200 millió forint keretösszegű felhívás: a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett pályázat a résztvevők mobilitása és a szakembercsere támogatásával segíti a nemzetközi kétoldalú tudományos és technológiai (TéT) együttműködések keretében folytatott kutatások elindítását és a már létező együttműködések elmélyítését.

Hatalmas sikert arat a májusban kiírt, összesen mintegy 53 milliárd keretösszegű négy új innovációs pályázat - közölte Schanda Tamás a Facebook-oldalán.

A gazdasági válság, a sokirányú bizonytalanság, a munkahelymegőrzés és -teremtés problémahalmazában az első gondolat a beruházások bátorítása lehet. Ezért a kormányok ma a világban szinte mindenhol támogatják a beruházásokat olcsó, esetenként vissza nem térítendő források formájában. Ilyenkor elhalványulhatnak azok a fontos gazdasági összefüggések, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy csak a hatékony, a megtérülő beruházás a jó beruházás.