innováció

Az előttünk álló évtizedekben a tudomány és a technológia számos kihívással néz majd szembe, a világjárványoktól kezdve, az éghajlatváltozáson és élelmiszer- illetve vízhiányon át, a különböző előre nem látható válságokig. Ezért különösen fontos, hogy a tudományos kutatások tervezése és kivitelezése megfeleljen és igazodjon ezekhez a kihívásokhoz és a társadalmi igényekhez.

Az olajtársaság elindította a gumibitumen technológiájának exportját.

Élenjáró állami informatikai szolgáltatók, felsőoktatási és tudományos intézmények hangolják össze kutatási-fejlesztési tevékenységüket, hogy innovációikkal tovább támogassák a digitális társadalmat.

A járványból való kilábalás részeként az egekbe szökött a kereslet számos termék iránt. A gyártók ezt az igényt nem, vagy csak nehezen tudják kielégíteni, de több munkaerőt nem tudnak alkalmazni – itt jön képbe az innováció és a technológiai fejlesztés, mint megoldás.

A jelek szerint sikerült a hazai innovációs ökoszisz­téma szereplőit hatékonyan megszólítani a Területi Inno­vá­ciós Platform (TIP) létrehozásával. Eddig 330 tag csatlakozott a kezdeményezéshez. De vajon milyen változásokat indukál mindez az egyetemek, a kutató­intézetek vagy éppen a hazai vállalkozások életében? Interjú Sebők Katalinnal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vállalati in­novációs elnökhelyettesével az Innotéka magazinban.

A gyógyszeripar azon kevés magyar iparágak egyike, amely nemzetközileg is versenyképes.

Az ELTE Informatikai Kar vezette InnoChange: Változások előmozdítása és kapacitásépítés; úton az innovatív és vállalkozó egyetemek felé projekt célja, hogy bővítse a felsőoktatási intézmények vállalkozói és innovációs kapacitását, erősítse ilyen irányú hajlandóságukat, valamint megerősítse a közép- és kelet-európai innovációs ökoszisztémákat, hogy jobban beillesszék és bekapcsolják azokat az európai körforgásba. A partnerek különböző és egymást kiegészítő szakértelme szilárd alapot teremt majd a tudásháromszög alapú innovációs oktatás megvalósításához.

Mivel az építkezésekhez sem áll már rendelkezésre elegendő fa, az anyagot raklapokra sem pazarolhatják el, így fizikai hiány keletkezett abból az egész kontinensen. Ez a jelenség a gyártókra is nagyon komoly hatással van és értelemszerűen többletköltségeket is okoz, ahogy a világkereskedelemben is gondokat okoz a konténerhiány. A problémát egy világon egyedülálló magyar innováció oldhatja meg.

A gyártás külföldre helyezése önmagában nem szükségszerűen ássa alá egy cég innovációs tevékenységét. Szerző: Dalia Marin, a Munich’s School of Management közgazdász professzora, a Centre for Economic Policy Research kutatója

Megalakult az Interdiszciplináris Technológiai Alkalmazások Bizottság (ITAB), amelynek fő célja, hogy javaslatot tegyen az információtechnológia területén megjelenő releváns innovációk hasznosítására, és biztosítsa a nyitott egyeztetések lehetőségét a szakágazatok és az államigazgatás képviselői között. A Bizottság a Digitális Jólét Program (DJP) kezdeményezésére jött létre, elnöke Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

Honnan lehet tudni, hogy egy új ötlet, trend, innováció a jövő kulcsa, vagy csak egy múló hóbort lesz? Emlékszünk még az okos szemüveg őrületre, a világot megváltó okos órákról szóló előadásokra? Miért nem szóltak nagyot? Az önvezető autókban, a reklám automatizációban, az online egyetemekben, a mindent legyőző távmunkában kell hinnünk, vagy valami másban? A válaszokat Pogátsa Zoltán közgazdász adta meg az idei Media-Digital Hungary Cabrio konferencián.

A Microsoft Magyarország „Társadalmi hasznosság startupként? Lehetséges!” címmel rendezett online beszélgetést, ahova a hazai startup közösség sikeres jövő előtt álló, de már bizonyított vállalkozásainak ügyvezetőit hívták el – olyan cégek képviselőit, amelyeket a felhőtechnológia és annak a közösség érdekében való hatékony felhasználása köt össze. A roboGaze, a MedInnoScan, és a Munch.hu nemzetközileg is példamutató megoldásokat kínálnak fontos társadalmi és környezeti problémákra.

Az Európai Bizottság kedden elfogadta a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramjának 2021-2022-re szóló munkatervét, amelyben 14,7 milliárd euróval támogat olyan területeket, amelyek elősegítik a kettős – zöld és digitális – átmenetet az Európai Unióban.

A KKV START INNOVÁCIÓ pályázat harmadik, utolsó szakaszában közel 3 milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda mintegy 170 projekt számára – jelentette be szerdán Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese hozzátette: a kiírás célja az volt, hogy a hazai kisvállalkozások közül új szereplőket ösztönözzön az innovációs tevékenység megkezdésére. E vállalás látványos sikerrel teljesült, hiszen összesen 470 projekt kapott támogatást több mint 8 milliárd forint összértékben.

Az UNCTAD – az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája – rendszeresen elemzi a világ országainak fejlődését és innovációs eredményeit, különös tekintettel a kevéssé fejlett országok helyzetének alakulására. Friss elemzésük, amely Technológiai és innovációs tanulmány 2021 (Technology and Innovation Report 2021) címmel jelent meg, azt vizsgálja, hogy az egyes országok mennyire vannak felkészülve arra, hogy a folyamatban lévő gyors technológiai változásokba sikeresen tudjanak bekapcsolódni. A bekapcsolódás azért fontos, mivel az UNCTAD szerint

Egy hat hektáros területen négy csarnokot építenek és rendeznek be a város keleti ipari parkjában.

Telefonunk alkalmazás-áruházát böngészve számtalan olyan sikeres app-pal találkozhatunk, melyekről nem is gondolnánk, hogy magyar fejlesztésűek. Ezek esetenként sokkal népszerűbbek külföldön, mint idehaza, akár tízmilliós letöltést is generálhatnak a világ távoli pontjain.

6 milliárd forint keretösszegű pályázat indul karbonmentes, villamosenergia-többlet innovatív tárolását elősegítő fejlesztésekre.

Magyarország világviszonylatban mérsékelt innovátornak számít. Rengeteg a jó ötlet és a megvalósítás is, a gyártást tekintve nagyon jól állunk, azonban az innováció hasznosítását, piacon való értékesítését tekintve jelentős lemaradásban vannak a magyar cégek, emiatt pedig nagyon sok magyar kkv szenved hátrányt a nemzetközi piacokon. A Szellemi Tulajdon világnapján Pomázi Gyulával, az SZTNH elnökével többek között arról beszélgettünk, mennyire növelheti a szellemi tulajdon a cégek versenyképességét, hogyan működik a szabadalmaztatás, illetve mit lehet, és mit kell oltalom alá helyezni, ha biztosítani szeretnénk, hogy ne lopja el valaki az ötletet, brandet. Ezen felül kitértünk arra is, hogyan alakul át idén nyáron a szerzői jogi törvény és milyen hatása lesz a változásnak.

Az egyik legfontosabb cél, a közvetlen kapcsolat megteremtése az innovációs fejlesztésekben résztvevők és a fogyasztók között.