innováció

A fővárosi startup ökoszisztéma teljes becsült értéke egy év alatt mintegy másfélszeresére, 200 milliárd forint fölé nőtt a Global Startup Ecosystem Report legfrissebb elemzése szerint. Budapest ezzel megerősítette helyét a feltörekvő startup ökoszisztémák legjobbjai között. A jelentés fontos eredményként emeli ki, hogy a kezdeményező állami szerepvállalásnak is köszönhetően az elmúlt években jelentős mennyiségű korai befektetés jutott a kezdő vállalkozásokhoz.

A technológián belül világszerte az egyik legforróbb piac jelenleg az egészségügyi digitalizáció, mely szakértők szerint a 2019-es 175 milliárd dolláros szintről 2025-re eléri majd a 660 milliárd dollárt. A koronavírus-járvány további hatalmas lökést adott a szegmensnek, hiszen 2021 első félévében globálisan megközelítette a 15 milliárd dollárt az egészségügyi digitalizációba áramló befektetések mértéke, ami meghaladja a teljes 2020-as volument.

Bár nem egy űrből érkező tér-idő dimenziót meghajlítani képes kozmikus kockáról van szó, az NN Power Energetikai cég olyan megoldást fejlesztett, mely szélsőséges körülmények között, zöld energiával és egyéb áramforrással ötvözve képes biztosítani a folyamatos áramellátást katasztrófa sújtotta területeken, fesztiválokon, vagy akár kórházakban.

Magyarországon az innovatív cégek aránya 28,7 százalék, és ezek közül azok aránya, amelyeknek legalább egy olyan innovatív termékük van, amely nemcsak a cégnél, hanem a piacon is újnak számít, 11,5 százalék. Ez a 25. helyre elég. Szerző: Csath Magdolna, a Nemzeti¬ Versenyképességi Tanács tagja, egyetemi tanár

Egy hónappal, szeptember 15-ig meghosszabbították a családokat segítő, okos megoldásokat nyújtó startup vállalkozásoknak meghirdetett Smart Family Nagydíj 2021 verseny pályázati határidejét.

Az előttünk álló évtizedekben a tudomány és a technológia számos kihívással néz majd szembe, a világjárványoktól kezdve, az éghajlatváltozáson és élelmiszer- illetve vízhiányon át, a különböző előre nem látható válságokig. Ezért különösen fontos, hogy a tudományos kutatások tervezése és kivitelezése megfeleljen és igazodjon ezekhez a kihívásokhoz és a társadalmi igényekhez.

Az olajtársaság elindította a gumibitumen technológiájának exportját.

Élenjáró állami informatikai szolgáltatók, felsőoktatási és tudományos intézmények hangolják össze kutatási-fejlesztési tevékenységüket, hogy innovációikkal tovább támogassák a digitális társadalmat.

A járványból való kilábalás részeként az egekbe szökött a kereslet számos termék iránt. A gyártók ezt az igényt nem, vagy csak nehezen tudják kielégíteni, de több munkaerőt nem tudnak alkalmazni – itt jön képbe az innováció és a technológiai fejlesztés, mint megoldás.

A jelek szerint sikerült a hazai innovációs ökoszisz­téma szereplőit hatékonyan megszólítani a Területi Inno­vá­ciós Platform (TIP) létrehozásával. Eddig 330 tag csatlakozott a kezdeményezéshez. De vajon milyen változásokat indukál mindez az egyetemek, a kutató­intézetek vagy éppen a hazai vállalkozások életében? Interjú Sebők Katalinnal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vállalati in­novációs elnökhelyettesével az Innotéka magazinban.

A gyógyszeripar azon kevés magyar iparágak egyike, amely nemzetközileg is versenyképes.

Az ELTE Informatikai Kar vezette InnoChange: Változások előmozdítása és kapacitásépítés; úton az innovatív és vállalkozó egyetemek felé projekt célja, hogy bővítse a felsőoktatási intézmények vállalkozói és innovációs kapacitását, erősítse ilyen irányú hajlandóságukat, valamint megerősítse a közép- és kelet-európai innovációs ökoszisztémákat, hogy jobban beillesszék és bekapcsolják azokat az európai körforgásba. A partnerek különböző és egymást kiegészítő szakértelme szilárd alapot teremt majd a tudásháromszög alapú innovációs oktatás megvalósításához.

Mivel az építkezésekhez sem áll már rendelkezésre elegendő fa, az anyagot raklapokra sem pazarolhatják el, így fizikai hiány keletkezett abból az egész kontinensen. Ez a jelenség a gyártókra is nagyon komoly hatással van és értelemszerűen többletköltségeket is okoz, ahogy a világkereskedelemben is gondokat okoz a konténerhiány. A problémát egy világon egyedülálló magyar innováció oldhatja meg.

A gyártás külföldre helyezése önmagában nem szükségszerűen ássa alá egy cég innovációs tevékenységét. Szerző: Dalia Marin, a Munich’s School of Management közgazdász professzora, a Centre for Economic Policy Research kutatója

Megalakult az Interdiszciplináris Technológiai Alkalmazások Bizottság (ITAB), amelynek fő célja, hogy javaslatot tegyen az információtechnológia területén megjelenő releváns innovációk hasznosítására, és biztosítsa a nyitott egyeztetések lehetőségét a szakágazatok és az államigazgatás képviselői között. A Bizottság a Digitális Jólét Program (DJP) kezdeményezésére jött létre, elnöke Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

Honnan lehet tudni, hogy egy új ötlet, trend, innováció a jövő kulcsa, vagy csak egy múló hóbort lesz? Emlékszünk még az okos szemüveg őrületre, a világot megváltó okos órákról szóló előadásokra? Miért nem szóltak nagyot? Az önvezető autókban, a reklám automatizációban, az online egyetemekben, a mindent legyőző távmunkában kell hinnünk, vagy valami másban? A válaszokat Pogátsa Zoltán közgazdász adta meg az idei Media-Digital Hungary Cabrio konferencián.

A Microsoft Magyarország „Társadalmi hasznosság startupként? Lehetséges!” címmel rendezett online beszélgetést, ahova a hazai startup közösség sikeres jövő előtt álló, de már bizonyított vállalkozásainak ügyvezetőit hívták el – olyan cégek képviselőit, amelyeket a felhőtechnológia és annak a közösség érdekében való hatékony felhasználása köt össze. A roboGaze, a MedInnoScan, és a Munch.hu nemzetközileg is példamutató megoldásokat kínálnak fontos társadalmi és környezeti problémákra.

Az Európai Bizottság kedden elfogadta a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramjának 2021-2022-re szóló munkatervét, amelyben 14,7 milliárd euróval támogat olyan területeket, amelyek elősegítik a kettős – zöld és digitális – átmenetet az Európai Unióban.

A KKV START INNOVÁCIÓ pályázat harmadik, utolsó szakaszában közel 3 milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda mintegy 170 projekt számára – jelentette be szerdán Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese hozzátette: a kiírás célja az volt, hogy a hazai kisvállalkozások közül új szereplőket ösztönözzön az innovációs tevékenység megkezdésére. E vállalás látványos sikerrel teljesült, hiszen összesen 470 projekt kapott támogatást több mint 8 milliárd forint összértékben.

Az UNCTAD – az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája – rendszeresen elemzi a világ országainak fejlődését és innovációs eredményeit, különös tekintettel a kevéssé fejlett országok helyzetének alakulására. Friss elemzésük, amely Technológiai és innovációs tanulmány 2021 (Technology and Innovation Report 2021) címmel jelent meg, azt vizsgálja, hogy az egyes országok mennyire vannak felkészülve arra, hogy a folyamatban lévő gyors technológiai változásokba sikeresen tudjanak bekapcsolódni. A bekapcsolódás azért fontos, mivel az UNCTAD szerint