robotika

A nyolcvanas évek felkapott filmtémája volt a robotika, különösen a humanoid robottechnológia. Fél évszázad sem kellett hozzá, hogy a fikció valósággá váljon. De vajon kell-e félnünk tőlük, érdemes-e Magyarországon robotot gyártani, és milyen előnyöket hordoznak a cégvezetők számára?

Toyota, az MIT és a Columbia Engineering nem akármilyen eredményeket mutatott be egy új mesterségesintelligencia-tanulási metódus kialakítása nyomán, ami jelentősen felgyorsíthatja a robotok új készségelsajátítási képességének fejlődését. Úgy tűnik, eljött a robotika ChatGPT-pillanata is.

Okosak, energiatakarékosak és sokszor emberi irányítás nélkül dolgoznak. Világszerte több országot meghódítottak, most Magyarországon a sor.

November 26-án, a Vodafone új székházában rendezte meg a Vodafone Magyarország Alapítvány a Skool szakmai közreműködésével a Zöld Kód – Kódolj a holnapért! ötletpályázat döntőjét, ahol a 10 legjobb ötlettel pályázó csapat szakmai mentorok segítségével valósíthatta meg fenntarthatósági problémára reflektáló robotötletét. A három legmagasabb pontszámot elérő robot szálló por koncentrációt mér, hallássérült gyerekeknek tolmácsol és köztereket segít tisztán tartani.

Jelentős, 730 millió forintos beruházással érkezett meg a jövő mesterséges intelligenciával segített, robotizált logisztikai megoldása Dunaharasztiba, a Coca-Cola HBC központi raktárába. A feladat: a túraszedés hatékonyságának növelése, így a vásárlók kiszolgálásának felgyorsítása.

Az Egyesült Államok második legtöbb embert foglalkoztató magáncége az Amazon, amelynek folyamatos problémát okoz, hogy a munkavállalók jönnek-mennek. Jeff Bezos vállalata már attól tart, hogy két éven belül kifogyhat az amerikai raktáraiban alkalmazható emberekből – egy felmérés szerint az Amazon raktári dolgozói átlagosan 8 hónapot töltenek a cégnél, vagyis az egyes egységek állománya évente 150 százalékban cserélődik, ami kétszerese a kiskereskedelmi szektor átlagának.

A jelenlegi gazdasági környezetet a bizonytalanság uralja, így talán kevesebb fókusz esik a hosszútávú gazdasági változásokra. Még a háború előtti időkben, amikor a gazdasági sokkot a strukturális, majd a Covid miatt az átmeneti munkaerőhiány jelentette, sok szó esett az automatizációról és a robotizációról. Ez a probléma mára nem tűnt el, csak háttérbe szorult. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a munkahelyteremtés és a robotizáció megfér egymás mellett. Erre a legjobb példa az Egyesült Államok élelmiszeripara, így most ezen a példán keresztül tekintjük át a jelenlegi helyzetet.

A moduláris, kis darabszámú, egyedi igényekre szabott gyártás elterjedésével az automatizációs technológiák iránti igény is változott: egyszerűbben programozható, a különböző részfolyamatokra könnyen adaptálható megoldásokat szeretnének a vállalatok – ezt szolgálják ki a grafikus interfészek, és a mind jobban elterjedő modellalapú megközelítések a robotprogramozásban.

A Műszaki és Természettudományi Kultúráért Egyesület meghirdeti a Második Szombathelyi RobOlimpia csapatversenyt, - elsősorban - Vas megyei tanulók részére. A versenyen 2+1 versenyszám kerül meghirdetésre:

Az előttünk álló évtizedekben a tudomány és a technológia számos kihívással néz majd szembe, a világjárványoktól kezdve, az éghajlatváltozáson és élelmiszer- illetve vízhiányon át, a különböző előre nem látható válságokig. Ezért különösen fontos, hogy a tudományos kutatások tervezése és kivitelezése megfeleljen és igazodjon ezekhez a kihívásokhoz és a társadalmi igényekhez.

A Lancaster Egyetem mérnöki tanszékének öt hallgatója egy hatékony módszert fejlesztett ki arra, hogy megvédje a műanyag- és fémgyártással foglalkozó vállalatok alkalmazottainak egészségét azáltal, hogy korlátozták a szelektív lézeres szinterezéshez használt nejlonpornak való kitettségüket.

Az ABB Robotika üzletága új robotikai automatizálási megoldásokkal ösztönzi az építőipar automatizálását. Ezek a robotikai megoldások segítenek kezelni az ágazat fő kihívásait, köztük a megfizethetőbb és környezetbarátabb lakások iránti igények kielégítését, az építőipar környezeti hatásainak csökkentését, valamint a szakképzett munkaerő- és szakemberhiányt.

A koronavírus-válság felgyorsította a technológiai robbanást, így az egész világon megnőhet a produktivitás - még az olyan fejlett gazdaságokban is, mint Európa vagy az Egyesült Államok.

Az ipari robotika alkalmazása szárnyal: a telepített ipari robotok éves összesített száma tíz éven belül (2010-2019) több mint a háromszorosára nőtt, és jelenleg 381 ezer egység működik a világ gyáraiban. Az automatizálás azonban nem az egyetlen trend, amelyik nagy népszerűségnek örvend a gyártóvállalatok és egyéb ipari szektorok körében.

Néhány évvel ezelőtt két egyetemi mérnök kifejlesztett egy szenzort, ami napjainkban is világújdonságnak számít a robotikában. Az egyetemi kutatásból előbb szabadalmaztatott ipari innováció, majd egy sikeres nemzetközi cég terméke lett. A felvásárló dán vállalat, az OnRobot a magyar szaktudásra építve nem csak hogy megőrizte, de folyamatosan fejleszti is a hazai kutató-fejlesztő csapatot.

Az EPIC projekt az április 12-én kezdődő, idén online rendezett Hannover Messén is megtalálható lesz, a Fraunhofer standja és zászlója alatt. Az EPIC Termelésinformatikai és -irányítási Kiválósági Központ a SZTAKI, a BME és a Fraunhofer Társaság közös projektje.

Az elmúlt években a robotika jelentős térnyerésének lehettünk szemtanúi számos iparágon belül, főleg azokon a területeken, amelyekre jellemzőek a munkaerő-intenzív folyamatok. Az egyre növekvő vásárlói igények és a kockázatcsökkentés szükségessége miatt a jövőben a különböző szektorokban működő vállalatok nagy valószínűséggel egyre több és több automatizált megoldást fognak üzembe helyezni, annak érdekében, hogy javítani tudják üzleti tevékenységüket. Így nem meglepő, hogy egyes iparágakban a robotika már jelenleg is elterjedtnek számít, például az autó-, vagy a fémiparban, és a technológia egyre több olyan szegmensben is felbukkan, ahol korábban ezt nem is gondoltunk volna.

Időről időre visszatérő aggály, hogy a robotok elveszik az emberek munkáját. Valójában azonban leginkább azokat az egyszerű és gyakran ismétlődő feladatokat lehet rájuk bízni, amelyek összességében sok időt vehetnek el az értékesebb, üzleti szempontból hasznosabb munkáktól. A Micro Focus szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy manapság már nagyon könnyű a robotoknak és a szoftvereknek átadni ezeket a teendőket. Így hatékonyabbá válik a szervezet működése, és az alkalmazottak fontosabb tevékenységekre koncentrálhatnak.

Egyes iparágakban a kkv-k, ha akarnának, se tudnának digitalizálni, de még automatizálni sem feltétlenül, mert számukra nem éri meg a befektetés.

A koronavírus-járvány minden bizonnyal nagy hatással lesz a világgazdaságra, ennek jelei már most érezhetők, de a válság mértékét még mindig nem lehet teljes mértékben megbecsülni. Noha a tavaszi komoly hanyatlás után a gyártás volumene normalizálódni látszik (a JP Morgan globális összevont PMI* indexe alapján), a gyártóvállalatoknak alkalmazkodniuk kell az újonnan kialakult helyzethez. Az automatizálás pedig válasz lehet a fellépő kihívásokra.