kutatás-fejlesztés

A különböző európai uniós kutatás-fejlesztési és innovációs pályázati programokhoz (köztük a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram programterületeihez) kapcsolódó alábbi kiemelt szakmai rendezvényeket ajánljuk figyelmükbe. Ezek a szakmai rendezvények kiváló lehetőséget biztosítanak a kapcsolatépítésre, a jövőbeli együttműködési lehetőségek feltérképezésére, konzorciumok létrehozására és a legújabb ágazati és szakpolitikai trendek megismerésére.

A kvantumtechnológia, a nanotechnológia és az adattudomány egyre szélesebb körű alkalmazása nemcsak a mindennapi életet forradalmasítja, de a gazdasági fejlődés kulcsa is lehet. A tudományos és technológiai fejlesztések rohamos átalakulásával egy új, kutatás-fejlesztésre és innovációra épülő növekedési korszak indulhat a gazdaságban – mutat rá a Global Innovation Index (GII) 2022-es kiadása. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatói a terület legfontosabb idei trendjeit mutatják be.

A ZalaZONE pályázata keretében kedvezményes keretek között van lehetősége a vállalkozásoknak a járműipari tesztpálya szolgáltatásait igénybe venni.

A villamos gépekkel és az elektrodinamikával kapcsolatos munkákban használható, rendkívül korszerű ipari szimulációs szoftverről tartott ingyenes konferenciának és képzésnek adott helyet az elektromos járművekkel kapcsolatos kutatásokban is egyre meghatározóbb szerepet betöltő Széchenyi István Egyetem. A rendezvényen az intézmény kutatói, valamint partnercégek munkatársai fejlesztették tudásukat.

Az NKFI Hivatal innovatív KKV-k részére 2022. március 10-én 10.00 – 11.30 között online tájékoztatót tart a nemzetközi pályázati lehetőségekről. Az EUREKA és Eurostars pályázatban legalább egy külföldi partnerrel való együttműködés szükséges, míg az Accelerator pályázat esetében a KKV-k önállóan pályázhatnak nemzetközi szinten piacképes termék fejlesztésére és piacra vitelére.

A kormány évek óta a magyar gazdasági versenyképesség kulcsának tartja az egészséggazdaságot, és már látszanak az egészségiparba fektetett kormányzati források eredményei - erről az innovációs és technológiai miniszter beszélt hétfőn Budapesten.

A kutatás-fejlesztésnek minősített projektek tulajdonosai nem csak pályázati forrásra jogosultak, de a vállalatok adókedvezményt is igénybe vehetnek utánuk. Az immár 10 éve kérhető minősítés akár tízmilliós plusz bevételt is jelenthet, mégis még mindig sok olyan vállalkozás van Magyarországon, amely nem is tudja, hogy kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat – ezzel pedig jelentős kedvezményektől esik el. A minősítési rendszer elindítását ünneplő 10. évforduló apropóján erre hívja fel az innovációt folytató vállalkozások figyelmét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH).

Feltaláló nemzethez méltó kutatás-fejlesztési infrastruktúra épül ki hazánkban: az Eurostat adatai alapján ebben az élen járunk, írja György László államtitkár a Facebookon.

A jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező, piacképes prototípus, termék, technológia vagy szolgáltatás kifejlesztése a cél.

Október 18-tól nyújtható be támogatási kérelem a GINOP PLUSZ-2.1.1-21-es Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése című felhívásra. A programban 50 millió és 1 milliárd Ft közötti összeg igényelhető vissza nem térítendő támogatásként.

Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Pénzügyminisztérium a kutatás-fejlesztés és innováció támogatására, ennek a területnek ugyanis kiemelt szerepe van a magyar gazdaság fejlesztésében - mondta a PM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

Egy jól kidolgozott szellemitulajdon-stratégiával a kutatás-fejlesztés eredményeként rendszerint készül egy modell, vagy prototípus termék vagy szolgáltatás, melynek még a terveit a munka megkezdése előtt érdemes a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál minősíttetni. A tudatos innovátorok a K+F minősítés megszerzése után igénybe veszik a kedvezményeket, és élnek a pályázati lehetőségekkel, a folyamatnak azonban itt koránt sincs vége.

A gazdaság újraindításában, Magyarország versenyképességének erősítésében jelentős szerep hárul az innovációs teljesítmény növelésére, amelyet a kormány a PIACI KFI konstrukcióval is ösztönöz. A népszerű pályázat újabb fordulójában szerdától 35 milliárd forint támogatás érhető el – jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára.

Idén is megnyílik a Tématerületi Kiválósági Program (TKP), amelynek keretében a kormány a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból mintegy 75 milliárd forinttal támogatja a felsőoktatási intézmények legfontosabb társadalmi és gazdasági kihívásokra válaszokat adó, kiemelt kutatási tématerületeit – jelentette be Schanda Tamás.

Élenjáró állami informatikai szolgáltatók, felsőoktatási és tudományos intézmények hangolják össze kutatási-fejlesztési tevékenységüket, hogy innovációikkal tovább támogassák a digitális társadalmat.

Több mint 330 kutató és kutatócsoport nyert összesen 12 milliárd forint támogatást az elkövetkező 3 vagy 4 évre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett alapkutatási pályázatokon. Az egyéni kutatókat és kutatócsoportokat megcélzó, úgynevezett OTKA-típusú programok a legkülönbözőbb kutatói kezdeményezésű projektek finanszírozásával, három pályázati kategóriában segítik a hazai tudományos élet legkiválóbb kutatóinak szakmai fejlődését, eredményeit és nemzetközi elismertségét.

Hazai egyetemek és vállalkozások tudáskapacitásából, szellemi tulajdonából állítanak elő magas hozzáadott értékű új termékeket és eljárásokat húsz kiemelt projektben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Gyorsítósáv pályázatának köszönhetően – jelentette be Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese hozzátette, a tárca a tömeges piaci igények és a pályázatok kiváló szakmai színvonala miatt emelte meg a másfélszeresére az eredetileg 2 milliárd forintos keretösszeget.

Megszületett az összes pályázati döntés a piacvezérelt KFI-pályázat tavaly ősszel kiírt második körében, amely azt jelenti, hogy a 20 milliárd forintos támogatási keretet a nagyfokú érdeklődés mellett 52 milliárd forintra emelte az Innovációs és Technológiai Minisztérium és így 153 céget tudtak nyertessé nyilvánítani – derült ki a tárca pénteki közleményéből.

Honnan lehet tudni, hogy egy új ötlet, trend, innováció a jövő kulcsa, vagy csak egy múló hóbort lesz? Emlékszünk még az okos szemüveg őrületre, a világot megváltó okos órákról szóló előadásokra? Miért nem szóltak nagyot? Az önvezető autókban, a reklám automatizációban, az online egyetemekben, a mindent legyőző távmunkában kell hinnünk, vagy valami másban? A válaszokat Pogátsa Zoltán közgazdász adta meg az idei Media-Digital Hungary Cabrio konferencián.

A KKV START INNOVÁCIÓ pályázat harmadik, utolsó szakaszában közel 3 milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda mintegy 170 projekt számára – jelentette be szerdán Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese hozzátette: a kiírás célja az volt, hogy a hazai kisvállalkozások közül új szereplőket ösztönözzön az innovációs tevékenység megkezdésére. E vállalás látványos sikerrel teljesült, hiszen összesen 470 projekt kapott támogatást több mint 8 milliárd forint összértékben.