Hírek

Megcsinálta: hamuból gyémánt lett, és már árulják

Egy holland feltaláló összegyűjti a szmogot, majd gyűrűt és mandzsettagombot készít belőle.

 

 

2016. szeptember. 03. 11:00VállalkozásMegcsinálta: hamuból gyémánt lett, és már árulják

Míg az ismeretterjesztés hazai úttörője, Öveges professzor azt mutatta be fél évszázada a tudásvágyó tévénézőknek, hogyan lehet barackmagból atommagot csinálni, Daan Roosegaarde holland tájművészt napjainkban az izgatja, hogyan lehet szmogból gyémántot gyártani. Az „alapanyag” két évvel ezelőtt szúrt szemet neki, amikor pekingi szállodai szobájának 32. emeletéről kinézve a várost beborító szmog miatt nem látott az orránál tovább. Hazatérve, rotterdami tervezőirodájának tőszomszédságában megépítette a világ legnagyobb légtisztító berendezését, amely túl van már a próbaüzemen. A hét méter magas torony elektrosztatikus töltése vonzza magához és ejti csapdába a levegőben szálló, néhány mikron átmérőjű szennyező anyagokat. A szerkezet ilyen módon óránként 30 ezer köbméter levegőt képes megtisztítani úgy, hogy mindössze 1400 wattot használ fel hozzá, ami nem több egy háztartási vízforraló energiaigényénél.

A holland innovátor szeptemberben indul légtisztítójával meghódítani Kínát, ahol számíthat a környezetvédelmi minisztérium támogatására. A roadshow állomásairól nyilvános online szavazás fog dönteni, a szmognyelő tornyot azokban a városokban mutatják be, ahol a legnagyobb az érdeklődés. Kína után következhet Mexikóváros, aztán meg India metropoliszai. Választék bőven van, mivel a világ nagyvárosainak 80 százaléka nem teljesíti az Egészségügyi Világszervezet levegőminőségi ajánlásait. Pontosabban a fejlődő országokban az egészségügyi határérték feletti szennyezettség aránya 98 százalékos, a világ tehetősebb régióiban pedig 56 százalékos. Márpedig a füstköd térnyerésével párhuzamosan növekszik a stroke, a szívbetegségek, a tüdőrák és az asztma kockázata. A világ gazdaságainak becslések szerint évente 2600 milliárd dolláros kárt okoz a légszennyezés.

„Csodákra ez a torony sem képes” – óvta a túlzott várakozásoktól az érdeklődőket Roosegaarde. Egy játszótér, egy lakókörnyezet vagy egy sportpálya levegőjét érezhetően megjavítja, de az ipari és közlekedési légszennyezést megannyi szerkezet sem tudná elnyelni. Ugyanakkor a torony marketingeszköz is, amely növeli az emberek környezettudatosságát, felhívja a figyelmet arra, hogy csökkentsék a szennyező forrásokat.

Roosegaarde azt is kitalálta, hogyan lehet önfenntartó a szmogporszívó. Az ötletet az adta, hogy a természetben is a szén alakul át gyémánttá, és a folyamat mesterséges úton is – jóval gyorsabban – reprodukálható. Így a levegőből befogott szénporból nagy nyomással fél óra alatt készül el a drágakő, amelyet egy műgyanta kockába foglalnak. Így, mondhatni, minden egyes kocka ezer köbméter szmogot zár magába. Gyűrű és mandzsettagomb készül a gyémánttá nemesült szmogból, melyeket különösen a „zöldmarketingre” fogékonyaknak ajánlanak. „Ilyet vesznek párjuknak azok, akik valódi szépséget szeretnének ajándékozni” – szól a Roosegaarde művészeti stúdió ajánlása.

Az első ezer ékszer már gazdára talált, és bőven van további megrendelés is. Egyelőre azonban szünetel a gyártás, mivel a stúdió kifogyott a rotterdami gyűjtésű szmogból. Kína persze reményteljes piacnak látszik – több szempontból is. Alapanyag van bőven, ahogy a belőle készült ékszerekre fizetőképes kereslet is. A smukkeladás profitjából újabb porfogó torony építését lehet finanszírozni, ami további gyémánt alapanyagot szolgáltat majd.

Forrás: hvg.hu


 

Közösség