Magyarország 5G-s digitális központja jött létre a győri egyetemen

Digitális Fejlesztési Központ jött létre a Széchenyi István Egyetemen, milyen forrásból alapították a központot és miből tartják fenn?

A központot Magyarország kormánya hozta létre a Modern Városok Program keretében a győri önkormányzattal 2017 tavaszán kötött együttműködési megállapodás szerint. A Széchenyi István Egyetem bázisán létrejött Digitális Fejlesztési Központ kormányzati közfeladatot ellátó, az egyetemi szervezetre telepített egység, mely az ITM irányítása alatt áll. Működését EU-s pályázati forrásból finanszírozzák, a következő bő két év biztosított ezáltal.

Mikor kezdődött meg a munka a központban, és kik, milyen formában dolgoznak most itt?

A munka már tavasszal elindult, sajnos a járvány azonban hátráltatta a projekteket, de ma már majdnem teljes kapacitással működik a központ. A szervezet munkájában elsősorban egyetemi oktatók, szakértők, valamint igény esetén külső szakértők vesznek részt.

A központ projektjeibe a hallgatók is bekapcsolódhatnak?

Természetesen, és a tudástranszfer kiemelt célja is a központnak. Ide tartozik a klasszikus diplomamunka-írás, a TDK, és a hallgatói versenyek, ahol csapatok pályázhatnak az ötleteikkel anyagi támogatásra is. Bízunk benne, hogy egy klasszikus önképzőkör jellegű csoport is összeáll a következő években, ahol a hallgatók egymásnak is továbbadják az információkat.

A külső tanácsadók, piaci szereplők miképpen kapcsolódhatnak be a projektekbe?

Főként a kkv-szektort célozzuk meg, első körben a nyugat-dunántúli régióban a járműiparhoz köthető technológiai kkv-k innovációs kultúrájának a növelése a fő feladatunk. Erre nyilván nem a multiknak, távközlési cégeknek van elsősorban szükségük, de mindhárom Magyarországon jelen lévő nagy telekommunikációs szolgáltatóval hónapok óta folynak egyeztetések, keressük a használati eseteket (use case-eket), zajlik a hálózattelepítés. Egy gyártó- és szolgáltatófüggetlen központról beszélünk, nem vagyunk és nem is lehetünk elkötelezve anyagilag, gazdaságilag egyik vállalat felé sem.

A központ a nyugat-magyarországi kkv-knak egyfajta K+F központja lehet?

A központ fő tevékenységi területe a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység ösztönzése. Szeretnénk kapcsolódni mindenhez, ami az 5G technológiáról szól. Ha egy kkv-nak ilyen jellegű ötlete van, de nincs meg hozzá a kompetenciája, vagy csak azt hallotta, hogy ez az 5G jó lesz az iparnak, akkor forduljon hozzánk. Van egy fizikai hely, egy iroda, ahová bejöhet, és mi segítünk neki. Fontos partnerünk az Innovációs és Technológiai Minisztérium által gondozott Digitális Jólét Program, amely tevékenységét a magyar felsőoktatási intézmények hangsúlyos bevonásával valósítja meg, és előmozdítja a Széchenyi István Egyetem fejlődését is bizonyos digitalizációval összefüggő témakörökben.

Melyek most a legfontosabb, folyamatban lévő projektek a központnál?

Kiemelt fókuszban van az 5G technológia, amelynek több vetülete is van. Az autonóm járműrendszerek fejlesztésén a ZalaZone-nal szoros kapcsolatban dolgozunk, ők tesztkörnyezetet biztosítanak nekünk. Szintén fontos tevékenységünk a méréstechnika, egy akkreditált Rádiófrekvenciás Vizsgáló Laboratóriummal rendelkezünk, amely az országban egyedülállóan európai színvonalú méréstechnikát tesz lehetővé, ezt skálázzuk fel az 5G technológia szintjére. Emellett a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara a mosonmagyaróvári campuson élen jár a precíziós mezőgazdaság, a „smart farm” kutatásában. Itt hamarosan elindul egy drónkezelő és digitális képfeldolgozó szakirányú továbbképzésünk, amelynek keretében telekommunikációs szolgáltatókkal együttműködve, drónok röptetésével készült nagy felbontású képek analízise zajlik majd az 5G technológiára optimalizálva.

Mindemellett a központnak kiemelt szerepe van abban, hogy az 5G-vel kapcsolatos félelmeket eloszlassa, az álhírekből táplálkozó konteókat megcáfolja egészségügyi hatásvizsgálatok elvégzésével és bemutatásával. Olyan objektív és szubjektív pszichológiai vizsgálatokat, sugárzásbiológiai hatásvizsgálatokat végzünk el, amelyek kifejezetten ezt célozzák.  

Milyen konteókat szeretnének cáfolni?

Az emberek nem ismerik még az 5G technológiát, ráadásul az elektromágneses sugárzást nem látjuk, nem halljuk, nem érzékeljük, ezért egyfajta misztikum lengi körül. Ezek az elméletek felütötték a fejüket a korábbi generációs mobilhálózatok bevezetésénél is, most annyiban más a helyzet, hogy a mai infokommunikációs világban a Facebook-csoportok és a különféle közösségi platformok nagy terepet adnak ezeknek a félelmeknek és a terjesztésüknek. Elsősorban arról szólnak ezek az elméletek, hogy az 5G valamilyen egészségügyi károsodást okoz. Összegyűjtjük a rendelkezésre álló bizonyítékokat, illetve a hiányos méréstechnikai eljárásokat mi magunk pótoljuk, elvégezzük a budapesti kollégákkal közösen, és mindezek alapján szeretnénk a társadalmat befogadóvá tenni a technológiával szemben. A legvadabb, már akár nevetségesnek tűnő állítások között rendet rakunk, ugyanis, ha a lakosság aggódik, a mi feladatunk is, hogy hitelesen tájékoztassuk őket.

Mi az alapja annak, hogy az 5G bármilyen káros hatással lenne az egészségre? Miben más, mint mondjuk a 4G, amitől nem szokás annyira félni?

Majdnem ugyanaz, mint a 3G vagy 4G, csak a frekvencia lesz magasabb. A low band 5G, ami először bevezetésre kerül, a 3,6 Gigahertz tartományban van, ez a 2,4 Gigahertzes wifivel összemérhető tartomány. Ha valaki emiatt aggódik, aggódhatna a wifi miatt is. Az 5G állomásokon több lesz az antenna, mert kisebb a hatótávolságuk, és sokkal kisebb teljesítménnyel kommunikálnak egymással, de bőségesen az egészségügyi határértékek alatt vannak. Egy bázisállomásnak annyi hatása sincs az emberre, mint egy fülünkhöz tartott telefonkészüléknek.

Az egyetemen már most is több piaci szereplővel közös duális képzési program elérhető, a központ létrehozásával ezek száma is nőni fog? Lesznek-e új kurzusok, képzések, melyek a központ tevékenységéhez kapcsolódnak?

Ez is benne van a pakliban: ha egy gyártó vagy egy telekommunikációs szolgáltató lát ebben fantáziát, és igényelni fogja hosszú távon a szakember-utánpótlást és a képzés ilyen jellegű bővítését, akkor mi ennek állunk elébe.

A koronavírus-járvány második hullámának közepén járunk, ez nem veszélyezteti a központ működését?

A projektek folytatódnak, jelenleg az egyetem teljes kapacitással működik, jelenléti oktatás van, természetesen a járványügyi előírásokat betartva. A nagy létszámú összejöveteleket, eseményeket online tartjuk meg, a hallgatói versenyekre is online lehet jelentkezni, az értékelés is digitálisan történik, a felkészülést szintén tudják így végezni a hallgatók.

Az egyetem augusztus óta alapítványi fenntartásban működik, miért volt szükség erre a modellváltásra?

Az augusztus 1-jével megtörtént modellváltásnak köszönhetően egy stabilabb és rugalmasabb működési környezet alakul ki az intézményben, ami jobban tudja támogatni a vállalatokkal, az ipari szereplőkkel való kapcsolatépítést. A fenntartóváltás révén a Széchenyi István Egyetem megszabadult azoktól a korlátoktól, amelyek korábban nehezítették a működését, így gyorsabban képes reagálni a felmerülő igényekre a beszerzések, a munkavállalók felvételének területén, tartalékokat képezhet, melyet működésébe forgathat vissza. Ennek köszönhetően nagy előny, hogy erősödik az intézmény innovációs és technológiai központ szerepe.

Forrás: portfolio.hu