energia- és klímapolitika

Dr. Nagy Annamária interjúban mondta el, hogy az egyik legnagyobb baj a tévhitek sokasága, amik évekig megmaradnak az emberek fejében.

Az iparági szereplők és érdekképviseletek vezetői egyetértenek azzal a kormányzati szándékkal, hogy 2021-től bevezessék az energiahatékonysági kötelezettségi rendszert – derült ki a Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére megalapított szakmai munkacsoport első ülésén 2020. május 19-én. A tárcavezető elmondta, a rendszer bevezetése hozzájárul Magyarország klímasemlegességi céljának eléréséhez, miközben figyelembe veszi a magyar gazdaság fejlődéséhez és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzéséhez fűződő érdekeket is.

A koronavírus-járvány és a megfékezésére hozott korlátozások az azonnali hatásokon túl hosszabb távon is mély változásokat hozhatnak az energiaszektorban. A példátlan helyzet és a kormányok által részben már kidolgozott gazdaságélénkítő csomagok a következő években érdemben fogják átalakítani az energiaszektort; a következmények az egész iparágra és minden energiaforrásra, az energiabiztonságra, valamint a tiszta energiarendszerre való átmenetre nézve is meghatározóak lesznek - állítja a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a koronavírus-válság hatásait vizsgáló jelentésében, mely szerint a Covid-19 válságból felbukkanó energiaszektor jelentősen eltérhet majd a korábbitól.

Az ENSZ-főtitkár a Föld napján azt kéri a világ kormányaitól, hogy a koronavírus-járványra adott gazdasági válaszaikban törődjenek a klímaváltozás „még mélyebb vészhelyzetével”.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kezdeményezett klímaügyi egyeztetés-sorozat újabb állomásán Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár és Botos Barbara klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár a magyarországi természet- és klímavédelemmel foglalkozó civil szervezetek vezetőivel egyeztetett a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia konszenzusos megalkotása érdekében 2020. április 21-én.