Újabb nagyszabású fejlesztésekkel gyarapodik a zalai tesztpálya - galéria

A zalaegerszegi ZalaZONE Járműipari Tesztpálya számos új fejlesztéssel bővül: letették a Széchenyi István Egyetem számára készülő új kutató- és laborépület és a ZalaZONE egyetemi előadóépület új alapkövét, átadták az egyetemi tesztpálya K+F pályamodulját, valamint sor került a Dr. Michelberger Pál út névadó avatására is.

A Széchenyi István Egyetem számára készülő új kutató- és laborépület közel 700 négyzetméter alapterületű központ lesz, melyben két nagyobb labort és több irodát alakítanak ki, továbbá 44 parkolóhely és a kapcsolódódó infrastruktúra is megépül hozzá. Az új épület szerves egységet képez majd a kutatóközpont már meglévő egységeivel.

A ZalaZONE Technológiai és Kutatóközpont tavaly szeptemberi átadásával megnyílt a lehetőség arra, hogy közvetlenül a próbapálya mellett kapjanak helyet a kutatásokban résztvevő egyetemek. A Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Pannon Egyetem az egyéb fejlesztő vállalkozásokkal együtt már megtöltötték a rendelkezésre álló épületeket, ezért szükségessé vált a bővítés egy új kutatóközponttal.

A zalai tesztpálya közvetlen szomszédságában elhelyezkedő Smartfield fejlesztési területen folyó tevékenység legfontosabb célja a pálya által generált oktatási és kutatási igények minőségi infrastruktúrával történő kiszolgálása.

A Science Parkban is épül egy új kutatóközpont

Az új laborépületen túl letették egy új, a kutatócsoportok számára szolgáló épület alapkövét is, amelyben helyet kap többek közt egy 100 fő befogadására alkalmas előadóterem – ez lehetővé teszi szakmai előadások és rendezvények megtartását is.

Az épület funkcionálisan kiegészíti a labor- és műhelyépületekből álló, eddig elkészült és kivitelezés alatt álló egyéb kutatási egységeket a ZalaZONE Science Parkban.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a helyszínen rendezett ZalaZONE innovációs nap megnyitóján elmondta, hogy a kormány célja, hogy Magyarország 2030-ra a jelentős innovátorok közé tartozzon, csatlakozva az európai országok első harmadához.

Az innovációs és technológiai miniszter a zalai tesztpálya és a hozzá kapcsolódó tudományos park jelentőségét hangsúlyozva tett említést arról, hogy a létesítmény a világon elsőként nemcsak a hagyományos járművek tesztelési környezetét, hanem az automatizált járművek mérési lehetőségeit is biztosítja, sőt ma már a drónok vizsgálatának is a terepe.

Emlékeztetett arra, hogy itt épül meg 60 milliárd forintos beruházással a világ legmodernebbjének számító Lynx harci járművek gyártóüzeme, ahol a fejlesztésnek is lesz szerepe.

Fontos funkciót tölt be az egyetemi tesztpálya

A mai sajtóeseményen átadták az egyetemi tesztpálya K+F pályamodulját is, amely a Duna Aszfalt Zrt. kivitelezésében készült el. Az egyetemi tesztpálya a nagy ZalaZONE pálya kicsinyített formában történő leképezése – a teljes pályarészen 8500 négyzetméternyi aszfaltfelület található.

Az egyetemi pálya rendelkezik a legfontosabb dinamikus pályaelemekkel, amelyek lehetővé teszik az elsősorban kisebb sebességű járműdinamikai tesztek elvégzését, továbbá az automatizált és önvezető járművek célzott tesztelését.

A pálya meghatározó eleme az 50 méter átmérőjű dinamikai felület. A fékfelület demonstrálása egy 25 méter hosszúságú, alacsony tapadású, vizezhető műgyantasávval történik.

Az egyetemi tesztpályán is jelen van az önvezető járművek és infokommunikációs technológiák tesztelésére szolgáló Smart city funkció, ami itt közel 160 méter hosszú területen helyezkedik el.

A felsőoktatási kutatási-fejlesztési célok mellett ez a pálya arra is szolgál, hogy meghatározott időszakokban a szélesebb közönség is megismerkedhessen a műszaki és járműipari fejlesztésekkel.

Az innovációs nap során útavatót is tartottak, a ZalaZONE főépületéhez vezető utat Michelberger Pál néhai műegyetemi professzorról, egyetemi rektorról, a Magyar Tudományos Akadémia egykori alelnökéről nevezték el.

Az egész Európában egyedülálló zalai autóipari tesztpálya építkezését 2017-ben kezdték el, az első ütem pedig tavaly májusban készült el. A magasépítési feladatokat a ZÁÉV Zrt. végezte el, az út-, közmű- és földmunkákat pedig a Duna Aszfalt Kft. és a Szabadics Zrt. kivitelezték, melynek átadása óta már teszteléseket hajtanak végre a komplexumban, valamint a konferenciaközpont is használatban van. A teljes óriásprojekt várhatóan 2021-re készül el.

A ZalaZONE iránti érdeklődést mutatja, hogy már az első ütem átadásakor 150 multinacionális és hazai cég, kutatóközpont jelezte az érdeklődését, a Kutatási és Fejlesztési Központ épülete pedig mostanra már be is telt.

Fotók: Nagy Mihály/magyarepitok.hu