Hírek

A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram” című (GINOP-8.1.3/A-16 kódszámú) program termékdokumentációja.

Elindult az „Exportképes innovatív termékfejlesztés támogatása” című (GINOP-2.1.6-16 kódszámú) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.

Az Informatikai- Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetségének elnöke élesen fogalmazott: szerinte a meglévő munkaerő túlnyomó része soha nem képezi tovább magát, sokan ragadtak a 80-as 90-es évek technológiai szintjén.

Egyre szélesebb körben automatizálják munkafeladataikat a vállalatok. Az együttműködő robotok megjelenésével ez a lehetőség már a kis- és középvállalatok számára is elérhető. A robotok térhódítását látva vajon jogosan tartanak az emberek munkahelyük megszűnésétől? A közelmúltban több kutatóintézet is foglalkozott ezzel a témával, de a szakemberek sem értenek egyet abban, hogy ténylegesen elveszik-e az emberek munkáját a robotok vagy csak átalakítják. Abban viszont mindenki egyetért, hogy az automatizáció miatt a jövőben jelentősen átalakul a munkaerő-piac.

Az utóbbi pár év egyik legnagyobb dobása az lakásmegosztás. Kérdés, hogy autóval is működik-e.

Továbbra is kivárás jellemzi a cégfelvásárlásokat a közép-kelet európai régióban. 2016 harmadik negyedévében mindössze 45 üzlet köttetett, 2,3 Mrd USD értékben az 500 millió dollár alatti, úgynevezett közepes méretű tranzakciók területén. Ez 43%-os visszaesést jelent az előző év hasonló időszakához képest; ezzel az elmúlt 8 év legalacsonyabb teljesítményét nyújtva. Az országokon belüli akvizíciók domináltak, de csökkent a magántőke befektetések volumene – hívta fel a figyelmet a BDO Magyarország.

A 2015-ös év közel 300 milliárd forintos keretéhez képest idén több mint 800 milliárd forint vissza nem térítendő és több mint 300 milliárd forint kamattámogatott hitel vált elérhetővé és/vagy lehívhatóvá a hazai kis- és középvállalkozások számára.

Az országban működő vállalkozásfejlesztési alapítványok közül az egyik legsikeresebb a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (ZMVA), mely a pályázati források eléréséhez ingyenes tanácsadást, és kedvezményes pályázatírást végez vállalkozások részére. A mikrohitelezés mellett hazai és nemzetközi vállalkozásfejlesztési projektben való részvétellel is segíti előbbre jutásukat.

Az OECD, az Európai Bizottság, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Tempus Közalapítvány szervezésében zajló, a magyar felsőoktatási intézmények vállalkozókészségének, innovációs potenciáljának feltárására irányuló OECD HEInnovate kutatás a 2016. november 29-én megrendezett zárókonferenciával lezárult.

Több éve eredményesen együttműködő nyolc ipari-egyetemi konzorciumi partner kap lehetőséget újabb ígéretes kutatásfejlesztési projektjeik megvalósítására az e célra meghirdetett pályázati felhívás keretében uniós és hazai forrásból. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kidolgozott programmal a vállalatok részéről felmerülő kutatásfejlesztési és innovációs igényekre alapozott központok jönnek létre az egyetemi kutatásfejlesztési kapacitásra építve.

A "New Europe 100" harmadik éve állítja össze a listát Közép- és Kelet-Európa legizgalmasabb embereiről és szervezeteiről, akik és amelyek valamilyen módon újítónak számítanak a régió társadalmi, politikai és üzleti területein.

Az InnoBridge projekt fő célkitűzése a vállalkozások versenyképességének növelése.

Nem csak innovációs teljesítményben, hanem a szellemi tulajdonjogok területén is lemaradást mutatnak a hazai számok az uniós átlaghoz képest, mondták szakértők a Piac & Profit K+F Innováció 2016 konferenciáján. Pedig e nélkül nem érdemes innoválni, hiszen ha valaki nem foglalkozik vele, akkor az ötletének gazdasági haszna másnál fog lecsapódni.

A technológiai fejlődés legújabb fejleményeit és jövőbeli trendjeit ismertették szakértők a Piac & Profit 2016-os K+F + Innováció konferenciáján. Merre halad a robotizáció, a biotechnológia, a bankolás, az infotech és az elektronika?

„Újabb hét, a helyi gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatás bővítését támogató pályázati felhívás jelent meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében, összesen csaknem 60 milliárd forint értékben – tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.

„Fiatal szlovén informatikusok olyan alkalmazást fejlesztettek ki, amely méri és elemzi a parlament munkáját – közölte a helyi sajtó. A “parlaméter” lehetővé teszi az újságírók és a széles közvélemény számára, hogy egyszerűbben követhessék és elemezhessék a parlamenti képviselők felszólalásait, szavazásait és más aktivitásait. A nonprofit szervezet kutatói két évig dolgoztak az applikáción, amelynek kifejlesztésére a Google nyílt pályázatán 300 ezer euró támogatást is elnyertek. A fiatal tervezők abban bíznak, hogy a programot mindenki használja majd, aki érdeklődik a politika iránt, ugyanakkor más informatikusoknak is érdekes lesz, akik tovább fejleszthetik a rendszert és új ötletekkel állhatnak elő.

A rendezvény kiváló lehetőség a sport, az innováció és az egészségipar területén tevékenykedő vállalkozásoknak arra, hogy új üzleti partnereket találjanak, új üzleti lehetőségekre leljenek, növeljék versenyképességüket és megjelenjenek a nemzetközi piacokon.

Európában nincs hiány innovatív ötletekből és erős a vállalkozói szellem. Sok új vállalkozás azonban nem éli túl az első kritikus éveket, vagy egy harmadik országban próbál szerencsét ahelyett, hogy megpróbálná kiaknázni az 500 millió potenciális ügyfelet tömörítő uniós piacban rejlő lehetőségeket.

Hibás pályázatok, rossz hozzáállás és "megélhetési innovátorok" miatt nem hasznosul jól a k+f-re szánt forrás - hangzott el a Piac&Profit által szervezett K+F Innováció 2016 konferencián. Amit a piac nem kér, annak nincs értelme.

Két, egyetemről kimaradt, fiatal programozó éppen negyven éve regisztrálta a világ egyik legértékesebb márkanevét. A cég azóta 85 milliárdot ér – dollárban, története pedig ma is inspiráló példa az induló vállalkozások számára.