Hírek
Hogyan lehet a jövő a magyar kutatás-fejlesztésé?
Erre a problémára reagált már az EU Horizon 2020 programja is, amely átfogó és összehangolt kutatási és fejlesztési tevékenységet szeretne elérni a tagállamokon átívelő, hosszú távú stratégiája részeként. A majdnem 100 milliárd eurós támogatás három pilléren alapszik: 1) kiváló tudományos környezet, amely a kutatások infrastruktúráját teremti meg, 2) innovációs ökoszisztémák létrehozása, ami a részvételt növelné, és 3) EU-s iparági versenyképesség, ami kiemelt szektorok szintjén hozna változást. Ezen felül öt missziót jelölt ki megvalósítási iránynak:
- Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, beleértve a társadalmi átalakulást
- Rák ellenszerének keresése
- Klímasemleges és okosvárosok
- Egészséges óceánok, tengerek, parti és édesvizek
- Talajvédelem és élelmiszerek
Mivel a magyar k+f stratégia jelentősen függ az EU-s agendától, a fenti célok megszabják az elkövetkező időszak fellendülő vagy éppen sikeres területeit. Emellett a járvány hatására az egészségügyi k+f szektor még nagyobb figyelmet kaphat.
Magyarország mérsékelt innovátornak számít az EU-n belül, a kormány célja, hogy 2030-ra a jelentős innovátor országok közé tartozzon. A változtatás nehéz lesz, hiszen a V4 országok nem innovátorként szerepeltek eddig a globális ellátási láncban, kutatási, fejlesztési és innovációs intézményrendszerünk viszonylag gyenge. A szektor GDP-arányos ráfordítása ugyan növekszik, de még mindig átlag alatti, 2018-ban 1,53 százalék volt idehaza. Magyar specialitás, hogy a költségvetési, vállalati és felsőoktatási k+f finanszírozás közül a vállalati láb erős. Magyarország gyengesége – ahogy azt egy korábbi cikk és az EU is feltárta -, hogy kevés, főleg külföldi tulajdonú nagyvállalat végzi a hazai k+f nagy részét.