A robotok ügyesek, pontosak, okosak

◼︎ Még a kezüket is megkérik

Elsőként az ipar kezdte hasznosítani a robottechnológiát. Számos közszolgáltatónál is már virtuális asszisztens, chatbot fogadja telefonhívásainkat a világban, ügyfélszolgálatokon akár humanoid robotokkal is találkozhatunk már, amelyek részben képesek helyettesíteni, pótolni az emberi aktivitást. Ez számos lehetőséget kínál a cégvezetők számára, ugyanakkor a vele járó felelősség is óriási.

Itt van példának Pepper, egy 120 centiméter magas, humanoid, ügyfélszolgálatos robot. A hardvert a Softbank Robotics, a világ egyik legnagyobb robotikai vállalata gyártja, és kizárólag fejlesztőknek értékesíti. A robotot már világszerte alkalmazzák repülőtereken, kávézókban, áruházakban, bevásárlóközpontokban, illetve a Covid-járvány óta egyre népszerűbb lett az egészségügyben is.

A magyarországi viszonteladó és fejlesztő, a Netlife Robotics, olyan voicebotot fejlesztett ki Pepper számára, amelynek segítségével az magyarul is képes kommunikálni. Egy budapesti magánklinikán már 2020 tavaszán használták, a robot a rendelőbe érkező páciensek közül egy kérdőív segítségével kiszűrte a valószínűsíthetően fertőzött pácienseket.

Ebből is látszik, hogy ma már gyakorlatilag bármit meg lehet tanítani egy robotnak, a technológiai fejlődés révén bármit el is tud végezni, amihez nincs szükség empátiára és kreativitásra. Annak tehát, hogy milyenek lesznek a jövő robotjai, nem feltétlenül technikai, inkább etikai korlátai vannak. Ha vannak. Minderről Tanos Áronnal, a Magyarországi Robotépítők Egyesületének elnökével beszélgettünk.

„Amikor 2018-ban kitettük a nyilvánosság elé a magyarul beszélő Peppert, az nagy durranás volt, de ma már nem az, ami a technológia és a társadalomban uralkodó szemlélet gyors változását jelzi”, szögezte le elöljáróban Tanos Áron. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha tíz embert megkérdezünk, mi valójában a robot, akkor mindenki tudná az adekvát választ. A robot a külvilágot érzékelő szenzorok és a mozgását végző aktuátorok, illetve a köztük működő algoritmikus logika hármas egysége. Utóbbi azt jelenti, hogy mindig van valamilyen szoftverkomponens, amely bizonyos fokú logikus működést valósít meg. Ez az alap robot, a mozgó, humanoid verzió ettől abban különbözik, hogy az aktuátorok motorokat (szervó-, léptető, egyenáramú motorokat stb.) tartalmaznak. Sokféle motor van, de a lényeg az, hogy mindegyik valamit mozgat, ettől lesz mozgó a robot. Sokan bele se gondolnak, hogy például a repülőgépek robotpilótája nem mozog, nincs szem előtt és nem is lép interakcióba az emberrel úgy, mint mondjuk, Pepper, de mégis robot. Hajlamosak vagyunk csak a humanoid, mozgó szerkezeteket tekinteni robotnak.”

Nemcsak dolgozik, beszél is a robot

Technikai szempontból ma már gyakorlatilag bármit meg lehet tanítani a robotoknak, sőt, napjainkban a mesterséges intelligenciát és a robottechnológiát uraló nagy nyelvi modellek korlátait feszegetjük. Tanos Áron példaként említette, hogy a ChatGPT 4-ben 175 milliárd paraméter van, de efölé már nemigen lehet menni akár csak egy nagyságrenddel sem, mert annak már fenntarthatatlan a víz- és energiaigénye.

„A fejlődés vonatkozásában nem a technikai, hanem az etikai kérdés a nehezebb, mivel valójában versenyről van szó, a verseny és az etika nehezen illeszthető össze”, fogalmazott a szakember. „A veszélyt az jelenti, hogy nem kell sok ember, aki félreállítja az etikai szempontokat, nagyjából egy elég, aki rendelkezik kellő mennyiségű pénzzel és erőforrással, illetve kevés gátlással. Így létre tud hozatni olyan mesterséges intelligenciát, amelyben nem tengnek túl az etikai korlátok és gátak.”

Tanos Áron szerint a robotika általában előnyöket hordoz a cégvezetők számára, de korántsem nevezhető kockázatmentesnek. Konkrét példa: ma már számos cég olyan telefonos asszisztenst alkalmaz, amely válaszol a lehetséges vevők kérdéseire. Bizonyos bonyolultabb kérdések azonban képesek megzavarni az asszisztens „gondolkodását”.

Egy cégvezetőnek ezzel a kockázattal tisztában kell lennie, itt is igaz, hogy olcsó húsnak híg a leve. Tehát minél olcsóbb és egyszerűbb megoldást választunk, annál valószínűbb, hogy ilyen problémákba belefutunk.

Tanos Áron arról is beszélt, hogy Magyarországon is folyik robotépítés valamilyen szinten, de ez nyilván nem versenyezhet például egy Boston Dynamics tevékenységével, „Mostanában a magas infláció miatt a bekerülési költségek nőttek, a korábbi lendület megtört. Ráadásul kialakult egy nagyon kíméletlen verseny Kínával, a legtöbb robot ott készül. A kínai innováció globális szinten egyáltalán nem alacsony szintű.” A szakember példaként az éttermi robotokat említette, amelyek szinte kizárólag Kínában készülnek, jó minőségben és olcsón, egyedi arculattal. „Egyszerűen nem éri meg Európában ilyeneket gyártani, ezért nincs versenytársuk”, árulta el a szakember. „Egy startup-vállalkozás foglalkozott Magyarországon éttermi robotok gyártásával, de úgy tudom, már csődbe is ment.” Klasszikus értelemben vett robotépítés hazánkban jelenleg nem folyik, felújítás és összeszerelés azonban igen. A sikeres robotikai startupok főleg szoftvereket gyártanak robotokhoz.

Megbízhatunk-e a robotokban?

„Ha egy cég kitesz az ügyfélszolgálatára egy robotot, akkor mind morális, mind jogi kötelessége meggyőződni arról, hogy az a robot működőképes”, szögezte le a Magyarországi Robotépítők Egyesületének elnöke. „Innentől kezdve ugyanúgy bízom benne, ahogy megbízom a cég bármelyik munkatársában”, tette hozzá. A cég elemi felelőssége, hogy a robot pontosan ugyanolyan megbízható és pontos információt szolgáltasson, mint bármelyik, emberi „kollégája”.

Ügyfélszolgálatos robotokra ma már bőségesen van példa idehaza is, például az Etele-plázában az infopult előtt áll egy Pepper, és nyugodtan lehet tőle magyarul kérdezni. Bármit egyébként, a nagy nyelvi modellek kiszélesítették a repertoárjukat. „Ez amúgy gyakran gond, a felnőttek hosszasan beszélgetnek a robottal, a gyerekek pedig egyenesen imádják. A felmérések szerint az emberek 15-20 százaléka várja, hogy egy robottal beszélgessen, és képben is van, hogy egy robottal hogyan kell beszélgetni”, meséli Tanos Áron. Nem használják az udvariassági formulákat, csak kimondják a keresőkifejezést – ahogy a böngészőben beírnák a címsorba. Ezzel a robotot sem zavarják meg, így gördülékenyen megy az informálás.

Az emberek csak negyede viselkedik úgy robottal, mintha ott se lenne: szó, rápillantás nélkül elmennek mellette, arányuk folyamatosan csökken, néhány éve még 30 százalék volt. Ők még azt sem figyelik meg, hogy a másik hogy csinálja. Az emberek fele pedig úgy van vele, mint a ma szép korúak a rendszerváltáskor a mobiltelefonnal: kíváncsian várják, hogyan tudunk majd dolgozni vele.

Nem kell, hogy emberszerű legyen a robot

A szakembert arról is kérdeztük, mit gondol az ember formájú robotokról, szüksége lehet-e egy robotnak „végtagokra”, hisz olyan sokrétű mozgást soha nem kell végeznie, mint az embernek. „Én az ember vagy állat formájú robotok világát tévútnak gondolom”, jelentette ki Tanos Áron. „A robotautó nem egy ember alakú robot, amely beül a vezető helyére, hanem maga az autó vezeti önmagát. A robotporszívó se egy ember alakú, porszívózó robot, hanem egy porszívó, sőt igazából egy korong, tehát a lehető legcélszerűbb forma.”

Tanos Áron szerint a belátható jövőben nem lesz szükség olyan robotra, amely autót is vezet, és porszívózni is tud, mert erre van két külön robot, amelyek önmagukban nagyságrendekkel olcsóbbak, mint egy olyan, amely mindkettőt tudja. Vannak olyan kísérletek, hogyan lehet a robotokat az ember jobb társaivá tenni anélkül, hogy elveszítenék praktikus jellegüket. Fel szokott merülni a gondolat, hogy hasonlítsanak háziállatokra, hiszen azokkal az ember remekül megfér. De kinek van igénye arra, hogy a kávéfőző vagy a konzervnyitó örüljön a gazdájának vagy a feladatának – csak annyi az elvárás, hogy pontosan, gyorsan, precízen tegyék a dolgukat. Például a hangvezérlésű tévé már több, mint egy évtizede velünk van, és a legtöbb márkás tévébe be van építve a funkció – de az emberek nem beszélgetni akarnak a tévéjükkel, hanem nézni. (Viszont az intelligens asszisztenseket, Sirit, Alexát, stb. megszerették… – A szerk.)

A borzongás völgye

Fontos emberi tényező, hogy a nagy átlag azt fogadja-e el jobban, ha egy robot nagyon gépszerű, vagy azt, ha hasonlít az emberre, de egyértelműen megkülönböztethető; vagy esetleg, ha sok mindenben hasonlít?

Az emberre semennyire sem hasonlító robotok nem váltanak ki különösebb érzelmeket, például a robotporszívó sem. Viszont az emberre majdnem tökéletesen hasonlító, de rajtakaphatóan robotszerű humanoidok „taszító” hatást váltanak ki. „Ennek evolúció-biológiai magyarázatát sejtjük: azt az embert, aki észrevehetően nem emberszerűen viselkedett, vagy nézett ki, általában valamilyen betegségben szenvedett, vagy ön- és közveszélyes, esetleg fertőző volt, mindenki jobbnak látta elkerülni”, fejtette ki Tanos Áron.

„Mi az egyesületben azt az elvet tartottuk szem előtt a robotok tervezésekor, hogy azért legyen a roboton valami, ami szemre hasonlít, mert az emberi agy remek arcfelismerő szerkezet, mindenben meglátja az arcot, amelyet aztán összekapcsol a személyiséggel, és máris szerethető lesz az adott robot. Még azokra a robotokra is tettünk valamit, jellemzően egy távolságmérőt, amelyek semmi szükség nem volt rá, hogy legyen rajta valami, amit szemnek lehet elfogadni”, ismertette a borzongás völgyének elkerülését a szakember.

Forrás: https://itbusiness.hu/technology/ipar-4-0/a-robotok-ugyesek-pontosak-okosak/