Szűkítené a tagállamok közötti innovációs szakadékot az EU

Az európai belső piac megerősítése, a bürokratikus akadályok lebontása, és így a vállalkozások tehermentesítése, valamint az innovációs tevékenység fokozása – a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára szerint ezen tényezők kombinációja az, amely gazdasági versenyképességet erősítené Európában.

Cséfalvay Zoltán – a kutatásfejlesztésért és innovációért felelős miniszterek keddi informális találkozójának szünetében tartott tájékoztatóján – azon meggyőződésének adott hangot, hogy az államháztartás tartós stabilizálásához elengedhetetlen a versenyképesség fokozása, a gazdasági növekedés egyik legfontosabb alapjának pedig az innovációt és a kutatást nevezte.

Az államtitkár szerint azonban „törekvéseink és a kivitelezés között” meglehetősen nagy szakadék tátong, és további erőfeszítéseket kell tenni ahhoz, hogy az EU2020-as stratégiának megfelelően a közösség az évtized végére a GDP 3 százalékára növelje a kutatásra és fejlesztésre fordítandó források nagyságát. Cséfalvay Zoltán emlékeztetett arra is, hogy a gazdasági válság következtében az állami források szűkülnek, éppen ezért meg kell találni azokat az eszközöket, melyekkel a kutatásra fordítható források bővíthetők.

Szerinte az innováció eddigi finanszírozási rendszere működésképtelen, éppen ezért a kormány ennek átalakítását tervezi. „Meg kell nyitni azokat az utakat is, melyek további finanszírozást tesznek lehetővé” – tette hozzá az államtitkár, példaként hozva fel a kockázati tőke nagyobb mértékű bevonását. Cséfalvay Zoltán saját bevallása szerint a kereskedelem előtti közbeszerzésben lát még ígéretes lehetőségeket, és fontosnak nevezte a vállalkozások fokozott innovációs részvételét is. ( „Bátorság kell hozzá, nem szabad visszariadni a kockázatvállalástól!”)

Cséfalvay Zoltán kiemelte: ahhoz, hogy az Európai Unió a globális versenyben tartani tudja a lépést, komoly erőfeszítésekre van szükség. Máire Geoghegan-Quinn, a Bizottság kutatásért, innovációért és tudományért felelős tagja mindehhez még hozzátette, hogy „Kína és India szorosan a nyomunkban van, és minden oldalról jönnek a versenytársak”. A biztos a jövőbeni kihívásokról szólva egyebek között még az energiaszolgáltatást, az élelmiszerbiztonságot és az éghajlatváltozást emelte ki.

Máire Geoghegan-Quinn szerint maximalizálni kell az európai kutatási alapok bekapcsolását az EU2020 stratégiába, emellett pedig nem szabad hagyni, hogy a tagállamok közötti kutatási és innovációs szakadék tovább mélyüljön.

Barbara Kudrycka, a soros elnökséget júliustól ellátó Lengyelország szakminisztere fenntartható közös stratégia kialakítását sürgette, emellett pedig célként jelölte meg, hogy szorosabb szinergiákat hozzanak létre a kutatási keretprogram és a kohéziós alap között.

Forrás: Menedzsment Fórum