Szakképzési utak a gazdasághoz – a törvény még járatlan?

170 évvel ezelőtt indult útjára a magyar kamarai mozgalom, 17 éve pedig megalakult az öt kamarát tömörítő Nyugat-Dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége. – kezdte köszöntőbeszédét Kovács Vince. A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke utalt arra is, hogy a szakképzési törvényi változások adta feladatok mellett idén az országos és a területi kamarákban választások is lesznek, amelynek lebonyolítása szintén fókuszba kerül 2020-ban.

Vas megyében 3,3% volt tavaly az álláskeresési ráta, amely az országos 5,4 %-os értékhez képest alacsony. – mondta előadásában Rodler Tamás. A Vas Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának vezetője, a statisztikai kimutatások alapján hozzáfűzte, hogy a betöltetlen üres álláshelyek negyedét a feldolgozóipar teszi ki, azon belül a gépipar, valamint a fémalapanyag és fémfeldolgozó termékek gyártásánál jelentkezik a legnagyobb munkaerőhiány. A munkaerő-piaci igényekhez szorosan kapcsolódva Vörös-Gubicza Zsanett a januártól hatályba lépett új szakképzési törvényről, valamint annak – a Magyar Közlönyben február 7-én megjelent - végrehajtási rendeletéről tartott szakmai előadást. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési igazgatója szerint a megújuló szakképzés egy átfogó reform, de az átalakítás során hozott döntéseket sok esetben a kamarai álláspontot figyelmen kívül hagyva hozták meg a jogalkotók, így számos kérdésben nem egyeznek a felek közötti szakmai elképzelések. A szakember szót ejtett arról, hogy az OKJ-t felváltó, a képzési rendszer alapjául szolgáló Szakmajegyzék szerint 24 ágazatban 174 szakképesítést lehet majd tanulni. Az oktatási és képzési igazgató pozitív változásként emelte ki, hogy ágazati szinten zajlik az átalakítás, a képzési és kimeneti követelmények szakmai tartalmát pedig a vállalati igényekhez igazodva dolgozzák ki az Ágazati Készségtanács tagjaival a szakértők.  A kompetenciamérés is változik, a szintvizsga helyett ágazati alapvizsgát tesznek majd a diákok. A szakképzési rendszer átalakításának egyik részeként a szakgimnáziumok helyébe lépő 5 éves technikumok ágazati alapképzését követően a 10. évfolyam végén kell a tanulóknak alapvizsgát tenniük. A szakközépiskolákat felváltó 3 éves szakképző iskolákban pedig már a kilencedikben lesz számonkérés.

A szakképzési törvény megjelenését követően, a Magyar Közlönyben most megjelent végrehajtási rendelet kapcsán is számos kérdés foglalkoztatja a szakképzés és a gazdasági élet szereplőit. Az elmúlt napok tapasztalatai alapján az érintettek úgy vélik, hogy a valós gyakorlattal számos ponton ellentmondó végrehajtási rendelet nem átgondolt. Ennek egyik példája, hogy a jövőbeni magasabb tanulói juttatások magasabb bérköltségekkel is járnak majd a gyakorlati képzőhelyek számára, akik a konkrét finanszírozási összegekről csak néhány hónapon belül kapnak majd érdemi információt, így pedig – elmondásuk szerint – nem tudnak előrelátóan tervezni a tanulók gyakorlati foglalkoztatásával kapcsolatban. A szakképzésben tanulók a korábbi alacsony juttatás helyett, a minimálbér minimum 60, legfeljebb 100%-át is kézhez kaphatják majd, miközben a kifutó rendszerben tanuló évfolyamokon tanulóknak továbbra is csak a jelenlegi alacsony összeg jár, ez pedig feszültséget okozhat majd a diákok között. – hangzott el.

Iskolai oldalról nézve Rettegi Attila ismertette a Vas Megyei Szakképzési Centrum és 14 tagintézményének feladatait az átalakuló szakképzésben. Az intézmény főigazgatója kiemelte, hogy a munkáltatók nem csak a szakmai tudást várják el a dolgozóiktól, hanem az olyan készségeket is, mint a problémamegoldás, az együttműködés és a digitális kompetencia. Hozzátette: továbbra is nagy problémát jelent a csökkenő tanulói létszám mellett, hogy miközben a pályaválasztás előtt álló iskolások nagy része a gimnáziumot választja a szakmatanulás helyett, addig a munkaerőpiacon számos ágazatban szakemberhiány van. Az új törvény olvasatában a korábban, a gazdasági kamarához tartozó szintvizsgák szervezését valamint az iskolai rendszerű szakmai vizsgák delegálásának oroszlánrészét a centrum Akkreditált Vizsgaközpontként látja majd el.

Vállalati oldalról, Pénzes Tibor a jelenlegi és az életbe lépő törvény előnyeiről és hátrányairól beszélt a résztvevőknek. Az Opel Szentgotthárd Kft. Oktatóközpontjának megbízott supervizora szerint a gyakorlati képzőhelyekre nézve is elavult a normatív támogatási rendszer, a jelenlegi képzési struktúra nem képes lekövetni a technikai fejlődést és nem piacképes szakmát tanulnak a diákok. Az új szabályozás szerinti magas tanulói juttatással párhuzamosan azt egyelőre nem tudják a cégek, számukra ehhez mennyi finanszírozás hívható le, mekkora a normatíva mértéke. Pénzes Tibor aggályosnak tartja, hogy a jelenleg tanulószerződés keretében foglalkoztatott tanulókkal, az új törvény életbelépésével a cégek szakképzési munkaszerződést kötnek majd, amelyre már a Munka Törvénykönyve rendelkezései is érvényesek lesznek.

A prezentációkat követően a régió kamaráinak vezetői és az előadók pódiumbeszélgetésén a törvényi változások kapcsán elhangzott, hogy a rendelet túlzottan bátor, a beszélgetésben részt vevők elmondták, hogy született egy törvény, amely nem teljes körűen kidolgozott, de az aktuális információkról rendszeresen tájékoztatják majd a vállalkozókat és minden érintettet a területi kamarák. – hangzott el az interaktív beszélgetésen.

A Regionális Gazdasági Évnyitón Kovács Vince, a VMKIK elnöke, a hagyományokhoz híven átadta a soros elnökséget jelképező kulcsot Pintér-Péntek Imrének, a Győr- Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, aki egy éven át a soros szövetségi elnöki tisztséget viseli. A régiós gazdasági eseményt Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének beszéde zárta.