Régi álom vált valóra: önálló főiskolai kart avattak Zalaegerszegen

A kormány, a megye, a város, a társintézmények képviselői, valamint meghívott vendégek vettek részt az ünnepélyes ceremónián, amellyel, mint beszédükben többen is utaltak rá, negyvenéves álom vált valóra. Az ünnepi díszbe öltözött intézményben az avatás kapcsán sorra mikrofonhoz járultak a köszöntőt mondó, a nap jelentőségét méltató személyek. Az alkalmi pillanatokat verses, zenés programok gazdagították, zászlóátadással, új névtáblaavatással. De mit is jelent az önálló karrá válás?

- Talán az a legfontosabb, hogy az intézet egy döntési szinttel feljebb kerül a BGF-en belül -kezdte válaszát dr. Solt Katalin, a BGF zalaegerszegi Gazdálkodási Kar megbízott dékánja.
-A döntésben is közvetlenül részt veszünk, eddig erre csak a Pénzügyi és Számviteli Karon belül volt lehetőségünk. További előnye az önállóságnak, hogy könnyebben jutunk főiskolai szintű információkhoz. Részt vehetünk olyan pályázatokban, amelyek eddig nem jutottak el hozzánk, s ezekbe nem tudtunk bekapcsolódni.

Mint hozzátette, az eddigiek mellett további képzési kínálatokat tudnak nyújtani. Ennek első eredménye lehet a közszolgálati alapképzési szak indítása.

- Úgy vélem, hogy a képzési szerkezetnek a helyi igényekhez való igazítása növelheti a hallgatói létszámot - hangsúlyozta dr. Solt Katalin.

- A BGF számára a mostani esemény azt is jelenti, hogy az eddigi három karral rendelkező intézmény immár négykarúvá válik, ami egyben lehetőséget és felelősséget is jelent - emelte ki Sándorné dr. Kriszt Éva a BGF rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke. - Nyilván ettől önmagában nem lesz több forrása a karnak, az intézet eddig is önálló keretgazdálkodást folytatott. Ám ha a hallgatói létszámot, a vonzerőt sikerül növelni, fejlődik az intézet – tette hozzá kérdésünkre reagálva.

- Van még tennivalónk, bővíteni kell a képzési kínálatot és növelni a hallgatói létszámot - utalt a további feladatokra Balaicz Zoltán alpolgármester, a felsőfokú közalapítvány korábbi igazgatója. - Az, hogy az önálló döntéshozatali jogkör magasabb szintre kerül, egyfajta szabadságfok- növekedést jelent, s a helyi döntéshozói kompetenciák megnövekednek – erősítette meg érdeklődésünkre dr. Dublecz Károly, a PE keszthelyi Georgikon Karának dékánja.

- Mindenképpen nehéz egy távoli városban lévő egyetem, főiskola vidéki karaként működni, ám szerintem ez a lehetőség erősíti a zalaegerszegi intézményt. - Fontos ez az ünnep, jobban tudjuk a sajátos érdekeinket képviselni - emelte ki Kosár Lajos, a BGF zalaegerszegi Gazdálkodási Kar hallgatói önkormányzatának elnöke. Az oktatás fontosságát, a versenyképesség jelentőségét emelte ki dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Zala megyei országgyűlési képviselő.

Felhívta a figyelmet a gyorsan változó világra, amelyben elengedhetetlen a tudás folytonos megújítása, naprakészsége. Mint hozzátette, ugyanakkor szükség van olyan stabil pontokra is, mint a szemlélet frissessége, a problémalátás és az üzleti morál. Kövér László azt is hangsúlyozta: a karrá válás a lehetőség kezdete, hiszen az igazi siker az lesz, ha a főiskoláról kikerülő fiatalok megállják a helyüket a munkahelyükön.

Ezt a gondolatot erősítette Manninger Jenő, országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke is, aki mérföldkőnek nevezte a szerdai dátumot.

S hogy mennyire fontos kérdésként kezelte a Zalaegerszeg Felsőoktatásáért Közalapítvány a város felsőoktatását, az kiderült Szalai Annamária szavaiból. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, zalaegerszegi születésű lévén, a városhoz és a számviteli főiskolához való személyes kötődését- itt szerezte harmadik diplomáját - is megemlítette. 2001-től három éven át töltötte be a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány elnöki tisztségét. Utalt a város tíz évvel ezelőtti felsőoktatási koncepciójára, aminek fő célkitűzéseként a számviteli főiskola önálló karrá válását jelölték meg. S miután ez megvalósult, előrevetíti a következő tíz évet: a nemzetközi szintű egerszegi intézmény képét.
- Meggyőződésem, hogy várostörténeti jelentőségű a mai nap -mondta Gyutai Csaba polgármester, országgyűlési képviselő. Kiemelte, Magyarországon szükség van a vidéki intézményekre, ezek jelentik a helyi értelmiség megtartó erejét, s a város és a térség szempontjából különösen fontos gazdaságformáló tényezők is. Ezúttal is hangsúlyozta: a város és a térség gazdaságának meghatározó ereje a pénzügyi szektor, amely nem valósulhatott volna meg a számviteli főiskola sikeres negyven éve nélkül. A polgármester különös értékként említette a képzés klasszikus, gyakorlatorientált voltát.

-A város pénzzel, lakással pályázati önrésszel igyekezett segíteni a karrá válás folyamatát, s az elkövetkezendő három évben 77,3 millió forinttal segítjük a kar fejlődését - tette hozzá.
Megszólítottuk dr. Tóth Józsefet, az intézet korábbi igazgatóját, aki 2006-ban már kezdeményezte az intézet önálló karrá válását.

- A maihoz hasonlóban gondolkodtunk, és új szakot is szerettünk volna indítani. Ám akkor az akkreditáció nem járt sikerrel. Nagyon örülök, hogy az elképzelés most megvalósult, azt gondolom, ezáltal az intézmény a stabilitását hosszabb távon megőrzi - fejtette ki véleményét.

- Boldog vagyok. Nem dolgoztunk hiába, s jó úton indultunk el - válaszolta kérdésünkre dr. Tóth Endre, a számviteli főiskola első igazgatója.

A karrá válásban közreműködő megyei országgyűlési képviselők, továbbá Szalai Annamária és Balaicz Zoltán oklevélben és emléktárgyban részesült.

Keresett közgazdászok

A hallgatók zöme a Dunántúlról, de főképp Vas, Zala és Somogy megyéből verbuválódik. Bár a régióban több intézmény is indított közgazdász végzettséget nyújtó képzést, a zalaegerszegi számvitelin diplomát szerzett fiatalok különösen keresettek a munkaerőpiacon. Azt sokan és sok helyen elmondták, nincs olyan pénzintézet az országban, ahol ne találkoznának volt egerszegi hallgatókkal. A főiskolán folyó magas szintű képzést jelzi az is, hogy oktatóik számos szak- és tankönyv, valamint főiskolai jegyzet szerzői.

Forrás: Zalai Hírlap