Hírek

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Európai Bizottság iránymutatásának megfelelően új központosított ellenőrzési rendszert vezetett be az uniós finanszírozású beruházások közbeszerzéseinek ellenőrzésére, amely arra hivatott, hogy megszüntesse az eddig tapasztalt súlyos szabálytalanságokat és a szabálytalanságok következtében a forrásvesztést.

Külön ember felügyeli mostantól, hogy kisvállalkozói törvény rendelkezéseit a tagállamok megfelelően átültessék a gyakorlatba.

Tisztelettel meghívjuk rendezvényünkre, mely a februárban véglegesítésre került, az Új Széchenyi Terv keretében elérhető pályázati lehetőségeket mutatja be.

Elérhetőek a vállalkozásfejlesztés, zöldgazdaság, foglalkoztatás, egészségipar, tudomány-innováció, közlekedésfejlesztés kitörési pontokhoz kapcsolódó pályázatok, melyekre március 1-jétől nyújthatják be ötleteiket a potenciális projektgazdák.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a 303/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében 2011. január 1-i hatállyal Nemzeti Innovációs Hivatalként folytatja működését. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére a rendelet hatálybalépését megelőzően kötött támogatási szerződések tekintetében és az Alap kezelésében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség lett az illetékes.

Az ökológiai alapú gazdaság lehet a megoldás a válságra

Fokozott ellenőrzésekre már a pályázatok elbírálása esetében is számítani lehet, így szeretnék elkerülni már a legelején, hogy fiktív pályázatok jussanak támogatáshoz.

A költségek csökkentése és több szereplő – különösen a kis-és középvállalkozások (KKV) – bevonása a célja az Európai Bizottság kutatás és innováció terén tett, a finanszírozást egyszerűsítő intézkedéseinek.

Az Európai Bizottság javaslatokat vár az innováció támogatásának és a kutatásokhoz kapcsolódó bürokráciának a csökkentésére. A közvetlen cél az, hogy a négy párhuzamos innovációs támogatási rendszert összevonják és sokkal jobban célzottá tegyék. A legtöbb változás azonban már csak 2014-ben lesz érzékelhető.

A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) koordinálásával, a kutatók körében NEKIFUT-ként ismert (Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv) projekt keretében széleskörű szakértői munkára támaszkodva elkészült a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Regiszter, amelyet bárki megtekinthet és böngészhet a https://regiszter.nekifut.hu/ internetes oldalon.

A kis-és középvállalatok finanszírozási helyzete eltérő képet mutat az EU egyes országaiban. Míg több országban az egyik legkomolyabb probléma a tőkéhez jutás, a német KKV-k köszönik szépen, jól vannak. A szakértők abban egyetértenek, hogy a nemzeti programok mellett az Uniónak nem biztos, hogy be kellene avatkoznia a szektor finanszírozási kérdéseibe.

Európa és Magyarország számára is az innováció jelenti a reményt, a válságból való kilábalást – mondta el interjújában Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára.

A Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Zalát is érintő elektromos közlekedési régió kialakítását tervezi. Az e-töltőállomásokon e-autók, e-mopedek és e-biciklik tankolhatnának majd.

Lényeges szempont az uniós pénzforrások gazdaságfejlesztési célú átcsoportosítása, elsősorban a high-tech, illetve az innovatív vállalkozások felé. Ezek felhasználásának egyik alapszükséglete az önerő, amelyet az ÚSZT szerint biztosítani kell, hogy a magyarországi kkv-k ne kerüljenek versenyhátrányba a külföldi, betelepülő vállalkozásokkal szemben.

A kombinált mikrohitel program keretében a mikrovállalkozások 10% önerő felmutatása mellett egyablakos rendszerben (a kiválasztott mikrofinanszírozó szervezeteknél), egyszerűsített eljárással igényelhetnek egyszerre vissza nem térítendő támogatást és a piacinál jóval kedvezőbb feltételeket kínáló mikrohitelt.

A Bizottság által 2010. február 1-én közzétett, legfrissebb innovációs eredménytábla szerint az EU nem volt képes behozni fő nemzetközi versenytársaival szembeni lemaradását, és az USA és Japán mögött maradt. Magyarország a „mérsékelt innovátorok” közé tartozik.

Az innováció akkor lehet a gazdasági növekedés forrása, a tudomány és a kutatás akkor válhat kitörési ponttá, ha a fejlesztési forrásokat világos alapelvek mentén használják fel.

A 2010. évi CXLVIII. törvény értelmében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnevezése 2011. január 1-től Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalára (SZTNH) változott, igazodva a Hivatal széleskörű – valamennyi iparjogvédelmi oltalmi formát magába foglaló és a szerzői jog területére is kiterjedő – tevékenységéhez.

2011. január 1-jével hatályba lépett Magyarországon a 2000. október 17-én kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Megállapodás (Londoni Megállapodás). Ettől a naptól kezdve az európai szabadalmak Magyarországon történő hatályosításához csupán a szabadalom igénypontjainak magyar nyelvű fordítását kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, abban az esetben, ha az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelve az angol volt.