Ott a pénz, de nincs kinek adni

Igazi tőkekínálati forradalom bontakozott ki Magyarországon az elmúlt években, ami a startup-környezet kifejlődését hozta magával. 50 milliárd forintnyi tőke jelent meg a piacon és az elmúlt öt évben mintegy 73 milliárd forintnyi tőkekihelyezés történt, emellett 45 milliárd forintnyi magántőke is érkezett a szektorba. „Ez teljesen új dimenziókat nyitott a kkv-szektorban Magyarországon, hiszen addig éves szinten legfeljebb 1-10 milliárd forintnyi tőkét helyeztek ki magyar kkv-khoz” – mondta Bruckner Zoltán, a Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. ügyvezető partnere a Piac & Profit által szervezett Befektető- és Startupkereső című konferencián. 2013-ban 43 milliárd forintnyi összes tőkekihelyezés történt, míg 2008-ban ez az összeg a kkv-k körében nem érte el a 10 milliárd forintot.

A változás jelentős részben a kockázati tőke megjelenésének köszönhető, első körben a Jeremie-program elindulásával (Jeremie 1.) Az első Jeremie alap sikerét elsősorban az hozta, hogy jelentős előnyöket biztosított a magánbefektetőknek. „Amellett, hogy lényegesen magasabb hozamot lehetett elérni az alapban, mint más befektetési formákban, a tőke egy részét az állam is garantálta, így csökkentve a kockázatokat. Az akkor indult első befektetések most vannak kifutóban és nagyon jók a tapasztalatok” – vélte a szakember.

A Jeremie alap folytatása (Jeremie 2., 3., és 4.) viszont véleménye szerint már kevésbé hatékony. „Mivel az itt kihelyezhető 131 milliárd forint jelentős részét vidéken kell(ene) kihelyezni méghozzá ez év végéig, ráadásul 28 alapkezelő között van elosztva ezért kétséges, hogy ezek az új generációs programok is olyan hatékonyak lesznek, mint a Jeremie 1. volt” – vélekedett Bruckner Zoltán. Hasonló a gond a 2013-ban indult Magvető alapokkal: 2015 végéig ki kell helyezni a pénzeket, de a szó szoros értelmében túl kevés a célpont: nincs elegendő befektetésre alkalmas cég, és még aki első pillantásra vonzónak is tűnik, sokszor ott is kérdés a saját tőke és a kellő szaktudás megléte.

Mivel mindkét programban jelentős összegek állnak rendelkezésre és ezeket hamar ki kell helyeznie az alapoknak, így a kockázati, mind magvető tőkéből óriási mennyiségű tőke áll rendelkezésre a vállalatok számára. „Gyakorlatilag minden cég találhat neki megfelelő befektetőt az idén és várhatóan a következő években is” – hangsúlyozta Bruckner Zoltán.

Elakadnak a programok

A szakember kiemelte ugyanakkor, hogy sokszor elakadnak a nagy garral beharangozott programok. Példaként említette a már 2013-ban bejelentett Gazella és Budapest HUB programokat, amelyeket nagyon sokáig várt a piac – viszont évekre elvesztek a kormányzat útvesztőiben. „Viszont, mivel benne vannak a köztudatban, sokan nem léptek, várva a megfelelő támogatásokat” – mondta a Primus Capital alapító tagja, aki szerint ezenfelül hiányzik az összehangoltság a már működő különféle tőkekínálati programok, mint a Széchenyi-program, az Exim EHP, az NHP között. „Ez pedig visszafogja a magánbefektetők érdeklődését is” – mondta Bruckner Zoltán.

A szakember által képviselt Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) szerint néhány lépéssel újabb lendületet lehetne adni a kockázati tőkebefektetési szektornak. „Csökkenteni kell a földrajzi megkötéseket, hiszen sokszor azért akadnak el a beruházások, mert csak vidéken kihelyezhető a pénz, ahol viszont nincs megfelelő befektetési célpont. Ezenkívül az állam a jelenlegi garanciavállalását megemelhetné, különösen a „first loss” befektetéseknél, hiszen ezeknél a legmagasabb a kockázat. A HVCA javasolja egy befektetői adókedvezmény létrehozását is, amely a befektetett összeg egy bizonyos százalékát leírhatóvá tenné a társasági adóból.

Forrás: piac&profit