Nem kispályás ügy bejutni az innováció fellegváraiba

A magyar külpolitika és a külgazdaság kedvelt fogalma a keleti nyitás politikája. S ez indokolt is. Nem csupán azért, mivel a technológiai fejlesztések, az innováció is egyre nagyobb ütemben fejlődik Keleten, hanem azért is, mivel az ipari és szolgáltató szektor hangsúlya ebbe a térségbe helyeződik át. A vezető ázsiai országok egy része már régen túljutott - a kontinensre oly jellemző - másoláson, a világ globális fejlődésére is ható, saját iparágakat fejleszt, egyedileg kitalált technológiák segítségével, csupán otthon emberek akár százmillióit érintő méretekben.

A globális fejlődés szempontjából fontos a kontinens

A fejlett európai, vagy amerikai cégek ázsiai üzletpolitikájában már nem kizárólag az a cél, hogy gyártó bázisokat hozzanak létre, mondjuk Kínában, vagy Indiában. Sokkal inkább az, hogy üzleti módszerekkel, de bejussanak azokba a vállalatokba, amelyek ágazatukban mára az ázsiai és egyre gyakrabban a világ innovációs motorjaivá fejlődtek.

Sanghaj látképe

Léteznek olyan statisztikák és prognózisok, amelyek szerint rövidke egy évtized múltával Kína a világ legnagyobb gazdaságává növekszik. Mindez előbb-utóbb majd tükröződik a technológiai ágazatokban s az innovációban is. És akkor olyan helyzetben találhatja magát a világ, hogy Kína olyan szerepet tölthet be a globális gazdaságban és a világpolitikában, mint jelenleg az Amerikai Egyesült Államok. A PwC készített - a többi között ezt elemző - tanulmányt A világ 2050-ben címmel, amely készítő úgy vélekednek, hogy az elkövetkező évtizedekben Kína mellett olyan államok is ott lesznek a leggyorsabban növekvők mellett Ázsiából, mint India, Vietnám és Malajzia.

Tíz éves program kapújában Malajzia

Malajzia különösen izgalmas állam. Vannak olyan prognoszták, akik szerint az elkövetkező esztendőkben itt következhet be Ázsia újabb gazdasági csodája. Ezzel a ténnyel találkozott a magyar külügyminiszter jelenleg tartó Dél-Kelet-Ázsiai körútjának malajziai állomásán. Malajzia tízéves programot indított annak érdekében, hogy az elkövetkező évtizedben több, mint négyszázmilliárd dollárt mozdítson meg gazdasági céljai, s kivált munkahelyek létesítése érdekében. Ebbe a programba bekapcsolódni Magyarország érdeke is.

Kuala Lumpur a főváros

Annál is inkább, mert az ázsiai ország hazánk harmadik legjelentősebb partnere a térségben. A fontosságot igazolja, hogy Szijjártó Péter megnyitotta Magyarország új nagykövetségét Kuala Lumpurban. A politikus szerint több olyan területet van, amelyeken a magyar exportot növelni lehetne Malajziába és az ASEAN-országokba egy szabadkereskedelmi megállapodás révén. Ilyen a többi között a prémium kategóriájú élelmiszerek, az innovatív környezeti-ipari technológiák, az egészségipari termékek kivitele.

Szingapúr a legdrágáb innovatív városállam

Szingapúrban is fontos látogatást tett a magyar külügyminiszter. Szingapúr Dél-Kelet-Ázsia fejlett országa. A világ gazdaságainak a bruttó hazai termék alapján rangsorolt listáján Szingapúr a még előkelőnek számító harminchatodik helyen tartózkodik (2013). A kutatások és technológiai fejlesztések terén azonban a szakértők szerint ott van a legfejlettebb államok között. Ami a magyar, szingapúri kereskedelmi kapcsolatokat illeti, bőven van fejlődésre lehetőség. Bármennyire is fontos partnernek számít, a kereskedelmi forgalmunk az ázsiai országgal kétszázhúszmillió dollárt tesz ki.

Az érdeklődés kölcsönös. Ezért is fontos, hogy éppen a magyar politikus látogatására időzítették megállapodás tető alá hozását egy új, Miskolcon létesítendő gyár építéséről. Ez annyit jelent, hogy a Patec Automotive szingapúri autóipari beszállító vállalat a jelenleg Kínában lévő gyártási tevékenységét folyamatosan áttelepíti Magyarországra, és ennek első lépéseként - ötmillió eurós beruházással épít új gyárat. Magyar részről fontos, hogy a mobilfizetési és kereskedelmi szolgáltatásokat kínáló Cellum vállalat létrehozta Szingapúrban ázsiai-csendes-óceáni térségbeli központját.

Szingapúr törpeállam Dél-Kelet-Ázsiában. Népsűrűsége hatalmas az alig 720 négyzetkilóméternyi területén. Ezzel együtt rendkívül magas az egy lakosra jutó GDP. Statisztikák szerint az ország a világ első tíz helye között tartózkodik jelenleg. A valósághoz persze az is hozzátartozik, hogy egy közelmúltban nyilvánosságra hozott statisztika szerint Szingapúr a világ legdrágább városa. Legalábbis az Economist Intelligence Unit szerint.

Sokan fenik a fogukat Mongóliára

Úgy tűnik a magyar külpolitika számára Mongolia is egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ezt igazolja, hogy a külügyminiszter kőrútján Ulánbátort is felkeresi, ahol megnyitja az új magyar nagykövetséget.

A politikai és a gazdasági kapcsolatok erősítése Mongóliával is nyilvánvalóan jó döntés. Mongólia nem csak nekünk izgalmas. Az ország gazdaságilag legizgalmasabb és egyben legnagyobb  ökonómiai haszonnal kecsegtető vállalkozása, az Oyu Tolgoi szinesfém mező kiaknázása körül forog, amelyre sokan fenték és fenik a fogukat.

A projekt egyedülálló Mongóliában. Az előzményhez tartozik, hogy az új idők legnagyobb mongoljai között számon tartott kutató, Szamand Szanjdorj geofizikus gigantikus réz és arany lelőhelyeket fedezett fel. Az Oyu Tolgoi szinesfém mező kiaknázására szerzett jogot a Rio Tinto bányaipari  vállalat - hivatalos adatok szerint - eddig mintegy ötmilliárd eurót invesztált a projektbe.

Mongólia legnagyobb projektje.

A siker, vagy a sikertelenség döntő lehet az ázsiai ország fejlődése számára.  Számítások szerint, amennyiben a bánya 2020-tól rendben üzembe áll, a mongol bruttó nemzeti jövedelem egyharmadát termeli majd meg. Az állam harmincnégy százalékkal vesz részt a projektben. Becslések szerint Oyu Tollgoi-nál  - mesés gazdasági ásványkincset - harminchétmillió tonna rezet és ezerháromszáz tonna aranyat rejt a föld.

Forrás: tozsdeforum