„Ne csak kitörési pont, hanem valódi sikerágazat legyen”

– Milyen munkamegosztás szerint működik majd az új innovációs intézményrendszer?
– Amikor a kormány elkezdte a működését, azzal szembesült, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció terén rossz és átláthatatlan az intézményi struktúra, rossz és átláthatatlan a finanszírozási rendszer. Az intézményrendszer alapvető hibája az volt, hogy mindent „egy helyen” végeztek, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalban (NKTH). Ám nyilvánvaló: nem lehet úgy hatékonyan és átláthatóan működni, hogy egy intézmény végzi a stratégia megalkotását, a pályázatok megtervezését, a pályázatok kiírását, a pályáztatás lebonyolítását, majd azok ellenőrzését és kifizetését. A felelősségi körök és feladatok ilyen mértékű keveredése egyértelműen a visszaélések melegágya. Új rendszerre volt tehát szükség. 2010 decemberében a kormány létrehozta – négy miniszter (KIM, NGM, Nefmi, NFM) és a tudományos akadémia elnökének részvételével – a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanácsot, amely a kutatás-fejlesztési politika legfelső stratégiai döntéshozó testülete.

2011. január elsejével pedig megszűnt az NKTH, a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alatt Nemzeti Innovációs Hivatallá alakult át. Az új intézmény alapvető feladata az innováció és a kutatás-fejlesztés menedzselése, az innovációs trendek vizsgálata, a vállalkozások és a kutatás összekapcsolását segítő ügynökségi tevékenység végzése belföldön és külföldön, valamint uniós projektek Magyarországra hozása, innovációhoz kapcsolódó befektetők vonzása. A konkrét kutatás-fejlesztési, innovációs pályázatok kezelését, lebonyolítását pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végzi. Ezzel világos és egyértelmű felelősségi viszonyok jöttek létre, amivel nem csupán jelentős megtakarításokat lehet elérni, de megakadályozzák a visszaéléséket és a korrupciót is.

– Az Új Széchenyi-terv kapcsán a 2011-13-as időszakban mennyi pályázati forrás áll majd rendelkezésre a K+F+I támogatására?
– Az Új Széchenyit-terv innovációs programjának és a nemrég megjelent pályázati konstrukcióinak eredményeként már az idén 79 milliárd forintnyi támogatás áramlik a rendszerbe. A pályázatokat a vállalkozások méreteihez igazítottuk, de van olyan pályázat is, ami a vállalatok innovációra alapozott együttműködését segíti. A kutatás-fejlesztési intézményi szerkezet nemrég végrehajtott átalakításától, a finanszírozási rendszer idén végmenő átalakításától, valamint az Új Széchenyi-terv pályázataitól azt várjuk, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció ne csupán a magyar gazdaság egyik lehetséges kitörési pontja, hanem valódi sikerágazata legyen.

Az interjú teljes szövege a Magyar Nemzet Online oldalán olvasható el.