Nagy üzlet lesz az innováció

Mit hozhat Magyarország számára a Horizont 2020?
Magyarország legalább kétszáz éve azért küzd, hogy utolérje Európát. Ennek motorja lehet a kutatás-fejlesztés és az innováció, és a Horizont2020 keretprogram pont erről szól. A keretprogram mintegy 21 ezer milliárd forintos forrásáért 2014 és 2020 között az Európai Unió mind a 28 tagállama és a programhoz társult országok versengenek, brüsszeli kiírású pályázatok keretében. Magyarország szereplése ebben a versenyben igazi áttörést eredményezhet a következő években. A Horizont 2020 mellett kutatás-fejlesztésre és innovációra rendelkezésre áll 700 milliárd forint olyan uniós forrás is, amelyre a hazai kiírású felhívások keretében lehet pályázni. Ráadásul a kockázatitőke-alapok jelentős magántőke bevonásával további pénzt kínálnak az innovatív vállalkozásoknak. Úgy gondolom, hogy ez a három eszköz így együtt kivételes lehetőséget teremt innovációs kapacitásunk megtöbbszörözésére. A Nemzeti Innovációs Hivatal olyan rendszert épít, amely a kockás papíros vázlattól egészen a prototípus legyártásáig és annak piacra jutásáig segíteni tudja egy-egy projekt útját.

A hivatal már most képes erre?
Az informatikai feltételek már adottak ehhez, az emberi erőforrás még fejlesztésre szorul, záros határidőn belül el fogunk jutni ide, abban biztos vagyok. Minden érdeklődő – egyetem, kutatóhely, vállalkozás – érdemi támogatásra számíthat.

A Horizont 2020 pillérei közül hol a legesélyesebbek a magyarok?
Mindegyik pillér felhívásaira tudunk pályázni. Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy ötletekből nincs hiány. Inkább az a gondunk, hogy nincs mögöttük ipari háttér, nehezen tudunk belőlük nemzetközi szinten is versenyképes terméket készíteni, és egyelőre nehézkes a piacra jutás is. A gazdasági szereplők és a kutatás-fejlesztés és innováció szereplőinek feltétlenül nagyobb gondot kellene fordítani az egymás közötti kapcsolatok, az együttműködések erősítésére. Ebben a kapcsolatépítésben még kevésbé vagyunk jók, de a hivatal itt is vállalja a közvetítő szerepet.

Az új keretprogram kiírásaira valóban lesz elég versenyképes pályázat?
Ez tényleg nagy kérdés. Abban bízunk, hogy lesz, és azért dolgozunk, hogy legyen. Miután az elmúlt hétéves időszakban minden ötödik pályázat nyert, legalább tízezer pályázat kellene ahhoz, hogy 2000-2500 nyerjen, 2014–20 között így tudunk elhozni a Horizont 2020 keretéből 300-350 millió eurót, ami az ország számára pluszpénzt jelent. Biztatnunk is kell a vállalkozásokat, hogy merjenek pályázni. Még ma is elterjedt vélemény, hogy biztos nem lehet nyerni, mert a brüsszeli kiírású pályázatok nehezek és bonyolultak. Ez nem igaz, az uniós pályázatok is sokat egyszerűsödtek.

A sikeres pályázáshoz milyen eszközökkel járul hozzá a Nemzeti Innovációs Hivatal?
Először is kiemelt célunk, hogy információs központként működjünk. Épp ezért külön honlapot indítunk a Horizont 2020 keretprogram számára. Ezenkívül tájékoztató roadshow-kat is szervezünk. Most tartottunk Budapesten a kis- és középvállalkozásoknak egy tájékoztatónapot a Horizont 2020-ról. A programon több mint 250 sikeres és pályázni akaró cég képviselője volt jelen. A következő rendezvényünk február 17-én Győrben és február 19-én Szegeden lesz, illetve február 20-án a H2020 ICT pályázati lehetőségeiről tartunk tájékoztatást, a Budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködve. Minden érdeklődő rendelkezésére állnak a nemzeti kapcsolattartók, akiknek feladata, hogy információkkal, ingyenesen elérhető, testre szabott pályázati tanácsadással segítsék a pályázást. A hivatal széles körű, több kontinensre is kiterjedő tudományos és technológiai (TéT) attaséi hálózatot is működtet, amely naprakész információkat továbbít a hazai pályázóknak.

Milyennek látja Magyarország innovációs potenciálját? Lehetnénk akár innovatívabbak is?
Inkább azt mondanám, hogy nagyobb üzletet kell csinálni az innovációs eredményeinkből és képességeinkből. Kandó Kálmán idejében megvolt a szükséges ipari háttér, amelynek segítségével fel tudta találni a villanymozdonyt. Jelenleg ez a biztos ipari háttér még hiányzik, pontosabban szólva most épül újjá. A hazai egyetemek és kutatóhelyek eredményeit minél hamarabb be kell csatornáznunk a gazdaságba, ezzel is fokozva teljesítményét, munkahelyteremtő képességét. Ezért is kiemelt cél a kutatási eredmények gazdasági hasznosításának és piacra vitelének fokozása.

Névjegy

Spaller Endre (36)
Szociológus, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke. Az ELTE elvégzése után a Szociológiai Intézetben dolgozott. 2002–2010 között Budapest XIII. kerületében képviselő volt.
2010-ben lett a KDNP parlamenti képviselője, az Innovációs Bizottságban, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságban és a Fogyasztóvédelmi Bizottságban tevékenykedett.

Forrás: vg.hu

Ön is meghallgathatja a NIH új elnökét 2014. február 17-én hétfőn Győrben, a Horizon 2020 program lehetőségeit bemutató információs napon! A rendezvényre itt jelentkezhet! Ez a rendezvény nem csak abban lesz különleges, hogy első alkalommal lesz jelen a NIH elnöke, hanem azért is, mert első kézből hallhatnak előadást Hlács Andrástól a PcP-ről azaz a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésről, ami a közbeszerzés egy új, innovatív formája! Ez egyaránt érinti a közszférát és az innovatív ötleteket kidolgozni képes, KFI tevékenységet folytató vállalkozásokat és nem utolső sorban kutatóintézeteket is.