Környezetbarát csomagolás fejlesztése I. rész

Az már tény, hogy a csomagolási iparág (beleértve a nyersanyagok előállítóit, a csomagolási termékek előállítóit és a vállalatokat, akik ezeket használják) a környezetvédelmi trendekben aktívan jelen van, ezek pedig dinamikusan változnak, azaz szigorodnak. A csomagolás felhasználói az egyre szigorúbb szabályozási követelményekkel szembesülnek, és azzal a ténnyel, hogy a termékeiknek környezetbarát csomagolásban kell lenniük. Van elég sok bizonyíték arra, hogy ez a trend a jövőben csak nőni fog. A nemzetközi tanácsadócégek és más szakmai szervezetek előrejelzései és elemzései ugyanis hasonlók: a környezetbarát csomagolás iránti kereslet nő, és várható e trend növekedése a jövőben is.

E trendeknél azonban nem csak arról van szó, hogy eleget kell tenni a már említett, a csomagolással kapcsolatos jogszabályi követelményeknek. Várható az is, hogy az EU szabályzatai és rendelkezései, amelyek a csomagolás és a csomagolási hulladékok      területét szabályozzák, a vállalatok elé további új követelményeket fognak állítani – a már meghatározott újrahasznosítási kvóták mellett. A közelmúltig a – csomagolással és környezettel kapcsolatban – kulcsfontosságú kritérium volt az újrahasznosítás, ma pedig a kritériumok sokkal átfogóbbakká váltak, mert az életciklus-elemzésen alapulnak. Egyéb tényezőknek is fontos szerepük van, mint például az emelkedő nyersanyagárak és más anyagok ára, amelyek veszélyeztetik a vállalatok nyereségét. 
A környezetbarát csomagolás kiegészítő szerepet kap a szélesebb környezetvédelmi intézkedéseken belül, amelyek a gazdasági és nem gazdasági tevékenységekre vonatkoznak. Szép példa erre az úgynevezett zöld közbeszerzés, amelynek célja a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentése (olyan anyagok rendelése, amelyek kevésbé megterhelők, ilyen szolgáltatások és építési beruházások végrehajtása), így a magánszektornak és fogyasztóknak jó példát mutatnak. Ilyen beszerzéseknél a kritériumok a teljes életciklus-elemzésen alapulnak. A csomagolás fontos kritérium a nyilvános beszerzés kiválasztási kritériumai között, amikor a vendéglátási szolgáltatásokról, valamint az élelmiszerek és bútorok beszerzéséről van szó.
Természetesen ezek a piaci és szabályozási változások nem egyik napról a másikra történtek. A csomagolás szerepe a fenntartható fejlődés céljainak elérésében az elmúlt évtizedekben folyamatosan változott. Tágabb értelemben meg lehet határozni bizonyos időszakokat, amelyekben fel lehet ismerni különböző nézeteket a csomagolás környezeti problematikájával kapcsolatban. A huszadik század hetvenes és nyolcvanas éveiben a csomagolás esetében elsősorban a hulladék eldobálását a környezetbe bírálták. Aztán a múlt század kilencvenes éveiben tanúi voltunk a rendszerszerű szabályozási megközelítések kialakításának és megvalósításának nemzetközi szinten, valamint az egyre erőteljesebb figyelmeztetéseknek, amelyek a növekvő mennyiségű kommunális és egyéb hulladékokra irányultak. Emiatt különböző országokban elkezdődtek a rendszerszerű megközelítések, amelyek a csomagolási hulladékok kezelését szolgáló vállalatok létrehozását eredményezték, ezek pedig átvették a szervezett hulladékgyűjtést és újrahasznosítást. A kilencvenes évek másik felében a vállalkozások is elkezdték figyelembe venni a rendszerszerű környezeti menedzsment megközelítéseit (például az ISO 14001-es szabvány követelményeinek megfelelően). Néhány vállalkozás a csomagolás problematikáját is belefoglalta az átfogó környezeti politikájába.
A tizenöt vagy több évvel ezelőtt használt értékelési módszerek jelentősen eltérnek a jelenlegiektől (a csomagolás környezetre gyakorolt hatását értékelő módszerek). Ezekkel a módszerekkel fejlődött és érvényesült a környezetbarát csomagolás ökodizájn fogalma, valamint emiatt jelentették meg a nemzetközi ISO-szabványokat. Az ezt követő évtizedben a termékek és a csomagolás környezeti hatásainak azon értékelése érvényesült, amely a környezeti életcikluson alapul – LCA-elemzés . Ez a vállalatok és állami intézmények környezeti politikájának fontos eszközévé vált. A további szabályozási követelményekkel együtt a csomagolásra vonatkozóan e holisztikus szemlélet érvényesült.

Az öko-dizájn kritériumai is egyre inkább magába foglalják az életciklusban megjelenő hatásokról való gondolkodást, ezért nemzetközi ISO-szabványok jelentek meg az öko-designhoz. Az elmúlt években kezdett érvényesülni a „fenntartható csomagolás” fogalma. Ebben az összefüggésben egyre inkább felismerhető a csomagolás megelőző szerepe a források védelmében (pld. élelmiszer). Ennek részévé válik a csomagolás hozzájárulásának a meghatározása az üvegházhatást okozó gázokhoz – a szénlábnyom meghatározásával.  Egyes országokban (például Hollandia) megjelentek a csomagolással kapcsolatos szén-dioxid adók.

Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a jövőben a csomagolási iparnak és vállalatoknak szembe kell nézniük, a közös környezeti mutatók, azaz a fenntarthatósági mutatók bevezetése és a fogyasztói tudatosság növelése a fenntartható csomagolás szerepéről, mert az utóbbit még mindig az újrahasznosítással keverik össze.
 

Forrás: 

A KÖRNYEZETBARÁT CSOMAGOLÁS TERVEZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE
dr. Radonjič Gregor 

Az anyag az ECO-HUB Project keretén belül készült, mely a Pannon Novum Nonprofit Kft. partnerségével valósult meg.