Hírek

Itt léphetne előrébb Magyarország

Miért fontos a kutatás-fejlesztés egy gazdaság számára? Hogy áll az innovációs versenyben az Európai Unió és azon belül Magyarország? Miért akarja az EU a nemzeti össztermék 3%-át K+F célokra fordítani? Milyen eszközökkel akar Magyarország felzárkózni a kutatás-fejlesztés területén? Mely szektorokra támaszkodhat ebben a folyamatban? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körül.

Ezért fontos 

A pénzügyi válságból indult, majd adósságválsággá átalakult elmúlt 5 éves időszak alaposan átírta az országok nagyratörő terveit. Az azonnali válságkezelés, a pénzügyi sokkok, veszélyek elhárítása mellett kevesebb figyelmet és finanszírozást kaptak a gazdaság növekedését hosszú távon megalapozó politikák. A vihar elvonulásával, a gazdasági kilábalás elindulásával párhuzamosan azonban újra megindult a gondolkodás és a cselekvés ebbe az irányba. Erre bizonyíték, hogy az Európai Unió nagy hangsúlyt helyez a kutatás és innováció területére, mivel úgy tartja, hogy minden egyes K+F-re fordított eurócent Európa jövőjébe történő befektetés. Az Európa 2020 nevű növekedési stratégia keretében meghatározott 5 alapvető célkitűzése közül az egyik éppen ezért a kutatás-fejlesztést, az innovációt érinti. Brüsszel tervei szerint az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni. Itt érdemes megjegyezni, hogy az EU már a 2000-es évek elején is kilátásba helyezte a 3%-os arány teljesítését, akkor még 2010-re. A K+F kiadások területén meghirdetett célok teljesítéséhez komoly eszközt is bevet az EU: a 2014 és 2020 közötti időszakra mintegy 70 milliárd eurónyi uniós forrást irányzott elő erre a célra. 

Az Európai Unió számításai szerint, ha megvalósul a GDP arányában számított 3%-os K+F költés, akkor az várhatóan 3,7 millió új munkahelyet teremt és az éves GDP közel 800 milliárdos növekedését eredményezi majd Európa gazdaságaiban. 

Az Európa 2020 nevű stratégia célkitűzéseinek teljesítéséhez az egyes tagállamok saját nemzeti vállalásaikkal járulnak hozzá, amelyeket nemzeti reformprogramjaikban mutatnak be. Az Európai Unió mindezen célok megvalósulását folyamatosan figyelemmel kíséri és javaslatait rendszeresen megfogalmazza a tagállamok számára az országspecifikus ajánlásaiban. 

Hogy áll Magyarország? 

Magyarország az Európa 2020 stratégia kutatás-fejlesztési célkitűzéséhez kapcsolódva a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a bruttó hazai termék 1,8 %-ára történő növelését vállalta 2020-ig. 2011-ben hazánk a GDP 1,2%-ának megfelelő összeget, körülbelül 336 milliárd forintot fordított K+F-re. 
 

Itt léphetne előrébb Magyarország


A kormány a 2020-ra kitűzött cél teljesítése érdekében alkotta meg innovációs stratégiáját. A várhatóan az idei első félévben elfogadandó dokumentum megállapítja, hogy bár 2011-ben a GDP-arányosan 1,2%-os K+F ráfordítási arány az elmúlt két évtized legmagasabb értéke, még mindig messze elmarad az 1,9%-os uniós átlagtól. 

Itt léphetne előrébb Magyarország


Kedvező tendencia figyelhető meg a K+F ráfordítások finanszírozási oldalán is: a vállalati források aránya fokozatosan emelkedik, a költségvetési források azonban nem növekednek. Az évek óta tartó hangsúlyeltolódás ellenére az uniós átlaghoz viszonyítva Magyarországon még mindig magas az állami források részesedése, 47,5%-os arány az uniós 34,9%-os értékkel szemben. A fejlett európai országokban, valamint az Egyesült Államokban és Japánban is a vállalatok adják a kutatás-fejlesztési és innovációs beruházások nagyobb hányadát, az állam csak korlátozottan helyettesítheti ezeket a kiadásokat, a magyar kormány stratégiai megfontolása szerint az állam alapvető feladata sokkal inkább a keretfeltételek biztosítása. 

Itt léphetne előrébb Magyarország


Habár az elmúlt néhány évben megerősödött néhány szektor kutatás-fejlesztési tevékenysége, még így is nagyon koncentrált a K+F tevékenység ágazatilag. Ebben a tekintetben a húzóágazat a gyógyszeripar és egyre nagyobb szerepet játszik az innováció területén Magyarországon a járműgyártás és a számítástechnikai szolgáltatások. 

Itt léphetne előrébb Magyarország

 

 

A gyógyszerszektor jelentős innovatív tevékenységét mutatja, hogy ebben az iparágban a K+F-foglalkoztatottak tényleges létszáma összesen közel 2500 fő volt 2011-ben. Ez pedig az összes feldolgozóiparban működő kutatóhely állások 25%-át teszi ki, míg az összes vállalkozói kutatóhely állás 12%-át (vagyis minden nyolcadik magyar kutatással foglalkozó alkalmazott a gyógyszeriparban tevékenykedik). A gyógyszeripar 2011-ben a KSH adatai szerint 57,7 milliárd forintot fordított kutatás-fejlesztésre, ami a magánszektor teljes K+F-költésének a 22,2%-a.

Forrás: portfolio.hu

Közösség