Innovációs eredményeink

Az elemzés módszertanilag érdekes, mivel az átfogó indexen kívül a kutatók egy úgynevezett input- és outputindexet is számítanak. Az inputindex azt mutatja, hogy milyen ráfordításokkal segítik az egyes országok az innovációt. Az outputindex pedig a ráfordítások eredményeit tartalmazza. Ezzel a kutatók azt is érzékeltetni kívánják, hogy mennyire hatékonyak az innovációs ráfordítások.

Ha ugyanis a ráfordítások nagysága tekintetében hátrább van egy ország a nemzetek listáján, mint az eredmények tekintetében, akkor levonható az a következtetés, hogy jól sikerültek, hatékonyak voltak az innovációs ráfordítások.

Természetesen tudjuk, hogy az innovációs eredmények nemcsak a számszerűsíthető ráfordításoktól függnek, hanem olyan tényezők is hatnak rájuk, amelyek egyáltalán nem vagy csak nehezen, becslések segítségével elemezhetők. Ez a kutatás is vizsgál ilyen tényezőket. Ilyenek például a szabályozási és a politikai környezet innovációt befolyásoló hatásai, a helyi piaci verseny intenzitása, a kockázati tőkéhez jutás lehetősége vagy a kormányzati munka hatékonysága.

A tanulmány az állami inputok mellett külön elemzi a céges, üzleti inputokat, közöttük például a céges kutatás-fejlesztési befektetéseket, a cégeknél alkalmazott kutatók arányát az összes foglalkoztatottéhoz viszonyítva, a cégek közötti együttműködések, a klaszterek sűrűségét az adott gazdaságban.

Az állami inputok között az oktatási és kutatási ráfordítások, a felsőoktatásban részt vevők, azon belül a tudományos-technikai területen tanulók aránya mellett inputként szerepel az elektronikus kormányzati megoldások fejlettsége is.

A tanulmány 53 inputmutatóból számítja ki az országok sorrendjét. Outputmutatóból kevesebb, 27 van. Ezek közt találjuk a bejelentett szabadalmak számát, a tudományos-technikai publikációkat, a mobilapplikációkat, a csúcstechnológiás termékek exportját, a létrejött új cégek számát és a kreatív szolgáltatások értékét. Az általános sorrend az input- és az outputadatok átlagolásával alakul ki.

A kutatók 129 országot rangsorolnak. Az általános index szerinti rangsort Svájc, Svédország és az Egyesült Államok vezeti. Az inputindex szerinti lista élén Szingapúr, Svájc és az Egyesült Államok található. Végül az output, azaz az eredmények tekintetében Svájc, Hollandia és Svédország vezet.

Az általános index szerint a V4-ek között Magyarország Csehország után, a második helyen áll. A V4-országok pozíciója egyébként összhangban van az EU 2019. évi innovációs teljesítménytábláján elfoglalt helyezésekkel, amelyek szerint szintén Csehország vezet (14. hely), és Magyarország megelőzi Lengyelországot (23. és 25. hely), a szlovákoké a 22. pozíció. Azt a célt kell kitűznünk, hogy ezt a pozíciót tovább javítsuk, hiszen az innovációs eredményeink egyben versenyképességi helyzetünkre is jelentős hatással vannak.

forrás: https://www.vg.hu/velemeny/hatter/innovacios-eredmenyeink-egy-friss-elemzes-tukreben-2-1708129/