Hírek

Így próbálják csökkenteni költségeiket a brit gyáripari szereplők a járvány után

A járvány miatt elrendelt karantén során a negyedével visszaesett a brit gazdaság, az ipar exportja pedig negatív rekordot döntött 2020 második negyedévében. Egy lehetséges megoldás az innováció — ahelyett, hogy a különböző gyártási folyamatokat harmadik félhez szerveznék ki, a vállalatok új, megtérülő technológiákba fektetnek a “házon belüli” megoldásokért.

Egy felmérés szerint a legnagyobb brit vállalatok majdnem fele úgy látja, nem áll majd talpra a vírus után egészen 2021 második feléig, miközben az esetleges megegyezés nélküli brexit veszélye is fenyeget.

A versenyképesség fenntartása

A brit gyáripari szereplők elsődleges célja ma a költségeik optimalizálása. Ez egy fémmegmunkáló cég esetén történhet a korábbi kiadások csökkentésével vagy a termelés növelésével a jelenlegi költségek mellett. Ezen fő teljesítménymutatók és a termelési folyamat alakulásában elsődleges szerep jut a fémipari forgácsolás fázisának, így kulcsfontosságú a költséghatékony üzemelés, amit különböző utakon érhetnek el a vállalatok.

Kiszervezni vagy befektetni?

A forgácsoló partnercégek bevonását az indokolja, hogy a cégeknek így nem kell lézer- és plazmavágó gépeket vásárolniuk. A módszer hátránya, hogy azonnali szükséget nem tud kielégíteni, általában tíz napos átfutási idővel kell számolni. A megbízásokat általában a leggyorsabban dolgozó partnerek nyerik el.

A CNC gépek drágák, a megfelelő felszerelésbe fektetni azonban érdemes lehet — sokszor pár éven belül megtérül, ha a vállalat saját gépekkel dolgozik, manapság a rekordalacsony kamatú finanszírozási opciókkal pedig jól elosztható a befektetett összeg. Ennek részét képezik házon belül a járulékos költségek, mint például áram, gáz, munkaerő, anyagköltség stb., összesítve 24-45 hónapos megtérüléssel lehet számolni a legtöbb esetben.

Többféle technológia

Gyakran kérdéses, a CNC megmunkálógépek közül a lézeres vagy plazma technológiát érdemesebb választani. A plazmavágók olcsóbbak és jobban kezelik a 10 milliméternél vastagabb lemezeket, de kevésbé pontosak. A lézervágók ezzel szemben a mikronos tűréshatárt megkívánó, vékonyabb munkadarabokkal működnek jobban. A megrendelő akkor jár a legjobban, ha olyan gyártótól vásárol, aki mindkét technológiával foglalkozik, így nagy rálátásának köszönhetően segíthet az adott alkalmazáshoz legmegfelelőbb megoldást kiválasztani.

A plazma továbbra is a költséghatékonyabb választás, a vastag fémlapokhoz, azonban a “fiber”, azaz nagyfeszültség helyett diódák fényével gerjesztett lézer nyomán a vékonyabb lemezeket ennél is hatékonyabban lehet megmunkálni. A hagyományos szén-dioxidos lézerhez képest ez a szilárdtestes megoldás 70 százalékkal előnyösebb. A brit Esprit Automation ennél is tovább megy, Photon 5G nevű gépük akár 325 m/perces vágási sebességre is képes, közben 5g-s gyorsulásokat elérve, az ezzel járó felesleges mozgási energiát pedig részben újra fel tudja használni, ami hatékonyabb működést és kisebb fogyasztást eredményez — írta a The Manufacturer.

Forrás: autopro.hu

Közösség