Így hajítják ki az álkutatókat az innovációs pályázatokról

A napokban több lap is beszámolt arról, hogy várhatóan átalakítják a kutatásfejlesztésre és innovációra vonatkozó pályázatok, valamint az induló technológiai vállalatok támogatásának rendszerét. Kérdéseinkkel megkerestük a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt, ahol azt mondták: a változtatásokkal nem a szigorítás a cél, hanem annak az elvnek az érvényesítése, miszerint a kutatásfejlesztésre és innovációra fordítható forrásokat valóban arra is kell felhasználni, hiszen csak így lehet a KFI „húzóágazata” a gazdaságélénkítésnek.

Emlékeztettek: a 2014 és 2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban mintegy 1200 milliárd forintot fordíthatunk majd ennek az ágazatnak a fejlesztésére. Ezért is különösen fontos, hogy ezt az összeget okosan, koordináltan, és nem csak a szabályszerű pénzlehívásra koncentrálva, hanem a versenyképes eredmények megszületését ösztönözve költsük el.

A versenypályázati rendszer kialakítása során, mind a felfedező kutatások, mind a célzott kutatások, valamint az innovatív vállalkozások esetén egyaránt a KFI szempontú célszerűséget helyezi előtérbe a hivatal, hogy a folyamatosan megnyíló kutatásfejlesztési célú források valóban a versenyképességet erősítő kutatásfejlesztési eredményekben hasznosuljanak, és ne keveredjenek össze az általános gazdaságfejlesztési célú pályázatokkal, amelyekre más forrásokból ugyancsak sokféle lehetőség van – írta az NKFIH.

Már most meghirdetett pályázatokhoz is kell szakvélemény

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programok (GINOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) bizonyos pályázati felhívásai esetében lesz szükséges a támogatás iránti kérelmek beadásához az NKFI Hivatal kutatási, fejlesztési és innovációs szempontú támogató szakpolitikai véleménye.

Az eddig meghirdetett GINOP felhívások közül ez a feltétel az alábbi pályázatokra érvényes:

• GINOP-2.3.3-15 - Kutatási infrastruktúra megerősítése – nemzetköziesedés, hálózatosodás 
• GINOP-2.3.2-15 Stratégiai K+F műhelyek kiválósága 
• GINOP-2.2.1-15 K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések 

Nem lesz hivatali rémálom a szakvélemény igénylése

A szervezet szerint nem kell olyan plusz adminisztratív terhekkel számolnia a vállalkozásoknak, melyeket mint potenciális pályázók, ne kellene amúgy is szem előtt tartaniuk. Hozzátették: a szakvélemények kötelező beszerzésének célja, hogy az uniós pályázatok kifutásával ne szembesüljünk fenntarthatatlan kutatási központokkal, az üzemeltetésre fordítható forrás nélküli berendezésekkel, műszerekkel.

Semmi olyan nem lesz, amire a pályázatoknál egyébként nem kellene felkészülni

Az NKFIH olyan online infrastruktúrával készül a változásra, mellyel a kérelem – vagyis a teljes pályázati tervnek elsősorban a szakmai tartalmát ismertető, és a megalapozott költségtervet illusztráló része – elektronikusan nyújtható be, a határidőket pedig úgy határozták meg, hogy a pályázat teljes elbírálásának folyamatát ne hosszabbítsa meg – írta a hivatal. (A szakpolitikai vélemény iránti kérelem benyújtásának menetéről részletes tájékoztatás olvasható az NKFI Hivatal honlapján.)

Több ezer szakértő dönt majd a pályázatokról

A szakpolitikai vélemény kialakítása szakértői értékelések, és egy szakértői bizottság közreműködésével zajlik. A bírálati folyamat hatékonyságának növelése és szakszerűsége érdekében a Hivatal folyamatosan bővíti a több ezer fős szakértői adatbázisát.

A KFI szakpolitikai szempontú vélemény kialakításának szempontjai az egyes felhívások esetében eltérőek lehetnek. Az általános szempontok:

• a projekt vezetőjének szakmai tapasztalatai,
• a támogatást igénylő szervezet(ek) szakmai kiválósága,
• a támogatást igénylő szervezet(ek) erőforrásainak megfelelősége,
• a projekt szakmai tartalma,
• a projekt költségvetésének megalapozottsága,
• közvetett vagy közvetlen illeszkedés a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiában (S3) meghatározott nemzeti ágazati prioritások vagy intelligens technológiák valamelyikéhez.

Két lépcsőben kaphatnak pénzt a startupok

Az NKFIH kérdésünkre közölte: széleskörű egyeztetést folytattak a kezdő vállalkozások szakértőivel a leghatékonyabb pályázati modell kialakításáról. Emellett a startupok támogatásánál az is lényeges kérdés, hogy mekkora kockázatot vállalhat az állam vagy egy adott inkubátor a pályázati konstrukcióban.

Előbb bizonyítani kell, utána lehet nagyobb összeget kérni.

Ezek alapján a tervezett pályázati rendszer első szakaszára azoknak a jelentkezését várja a Hivatal, akik üzleti ötletük megvalósításának még korai szakaszában járnak. Az elképzelések szerint egy szakértői testület gyorsan hoz majd döntést a benyújtott pályázatok kapcsán arról, hogy megítélhető-e az ötletgazdának a legfeljebb néhány millió forintos támogatás, amelyből megtervezheti a vállalkozás részleteit és tervezés mellett, megkezdheti a tevékenység szervezését. Ha ez sikerült, akkor a következő pályázaton akár több tízmilliós támogatást is kaphat a növekedéshez, inkubátorok közreműködésével. Ebben a rendszerben garantálható, hogy nagyobb összegeket már csak azok a vállalkozások kaphatnak, melyek kicsiben már bebizonyították, hogy működőképes elképzeléssel lépnének piacra – írta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.

Forrás: Profit7.hu