Így forgatják fel a világot a startupok

Portfolio: Mivel is foglalkozik pontosan a BCG Digital Ventures?

Jeff Schumacher: A BCG Digital Ventures egy innovációs platform kockázati tőkebefektetési tevékenységgel kiegészítve. A kockázati tőke befektetéseket egy BCG-n kivüli cég végzi, hogy anyacégünk a BCG továbbra is független tanácsadóként tudjon működni. Az innovációs oldalon több különböző területen dolgozunk a stratégiától kezdve, a termékmenedzsmenten, a felhasználó központú design gondolkodáson (human centered design), big data felhasználáson át egészen az ügyfélélmény optimalizócióig. Jelenleg 400 alkalmazottal dolgozunk, a globális központunk Los Angelesben, négy fő irodánk Berlinben, Sydney-ben, Londonban és Los Angelesben található. Tevékenységünk a diszruptív digitális technológiai megoldásokra fókuszál, nagyvállalati ügyfeleink számára.

P: Mitől lesz egy technológia "diszruptív"?

J. S.: Az ilyen technológiák egész piacok, iparágak üzleti modelljét változtatják meg gyökeresen. Elég csak arra gondolni, milyen változások történtek a hirdetési piacon, az e-kereskedelemben vagy a munkaerő kiválasztásban az elmúlt néhány évben. A digitális világ elképesztő sebességgel pörög: az emberek percenként globálisan 2 millió Facebook-posztot írnak, 1,5 millió Youtube-videót osztanak meg, 83 ezer dollárt költenek az Amazonon, 100 új LinkedIn profilt készítenek. Ezeket az elsöprő digitális változásokat mind egykori garázscégek generálták. Ezek a változások a jövőben csak gyorsulni fognak: a magvető és első körös (series A) finanszírozáshoz jutó cégek száma tavaly globálisan az elmúlt három év átlagához képest megháromszorozódott. A technológiák változása pedig teljességgel felforgatja a piacokat. 

P.: Milyen startupokkal dolgoznak együtt?

J. S.: Eddig 44 startuppal fejeztük be a munkát, és jelen pillanatban 34 aktív kockázatitőke-befektetésünk van a világon, utóbbiak 40-45 százaléka Európában. Az iparágak közül különösen az egészségügyre, a kereskedelemre, a pénzügyi szolgáltatásokra és az közlekedésre fókuszálunk, természetesen elsősorban az ezekhez kapcsolódó technológiákkal foglalkozunk. Anyavállalatunknak, a BCG-nek 1,700 nagyvállalati ügyfele, partnere van, tehát bőven van még lehetőség a növekedésre. Jövő évben konzervatív becslésünk szerint várhatóan megduplázzuk a tevékenységünk volumenét, miközben továbbra is erősen szelektívek maradunk és azokra az iparágakra és vállalati partnerekre ahol a legnagyobb inkrementális változást tudjuk elérni.

P.: Mi a helyzet Magyarországon, illetve a KKE-régió országaiban? Innen is elindulhatnak olyan nagyvállalati innovációk, amelyek aztán egész piacokat forgatnak fel?

J. S.:Úgy látjuk, hogy a legtöbb feltörekvő piacon, és a KKE-régióban is évtizedek óta folyamatosan növekvő, stabil nagyvállalatok működnek. A nagyvállalatok mérlegeiben globálisan 3,7 ezer milliárd dollár parkol, és Magyarországra és a KKE-régióra is igaz, hogy kiaknázatlan tőkével rendelkeznek a vállalatok. A kérdés az, hogy ezekben az országokban a nagyvállalatok mozgósítani tudják-e ezt a tőkét, valamint hogy biztosítani tudják-e az ehhez szükséges befektetési környezetet akár kormányzati, akár nagyvállalati oldalról. Ha ez sikerül, akkor el tudják érni a startup közösséget. A lényeg, hogy ne próbáljanak meg mindent saját maguk felépíteni. A cégeknek a saját alaptevékenységükre kell koncentrálniuk, ott kell megtalálniuk a digitális innováció lehetőségét, majd meg kell vizsgálniuk a startup-közösséget, és meg kell találniuk, melyik cég illik hozzájuk. Már létező dolgokat kell összeilleszteni különböző módokon, először kiszervezni majd visszaintegrálni saját szervezetükbe a létrejövő innovációt. Úgy gondolom, a jövőben egyre inkább vállalati tőkebefektetésekből (corporate venture capital) érkeznek az új, a piacokat teljesen felforgató, diszruptív innovációk. Erre látunk példát Mexikóban, vagy más piacokon Ázsiában, és így működhet ez Magyarországon is, ha a nagy cégek megtanulnak támadó állásban gondolkodni és cselekedni. Ez vezet új munkahelyek és új cégek megteremtéséhez, tehetségek megtartásához vagy idevonzásához.

P.: Magyarországon nemrégiben indult el az Uber, amely a világ legsikeresebb startupjai közé tartozik, de máris erős szembeszelet jelent számukra a taxitársaságok lobbija. Mit gondol, mi lesz a sorsa az Ubernek Budapesten és a régióban: marad, vagy megy?

J. S.: A taxi iparág jelen pillanatban védekező állásban helyezkedik el, vagyis a jogszabályokat próbálja meg a maga oldalára állítani, ami általában nem működik jól hosszú távon, idővel mindenképpen veszítenek ezzel a hozzáállással. Az ügyfelek ugyanis a pénztárcájukkal büntetnek. Azt is fontos megérteni, mit csinál az Uber: kielégít egy eddig fel sem ismert, kielégítetlen szükségletet. Ez az igazi innováció, és nem csak technológiai értelemben. Ugyanis az Uber egy sor valódi, emberi szükségletre adott választ: egyetlen gombnyomással fizethetsz, nincs borravaló, tudod merre utazol és hogy hol van a sofőröd. A taxisoknak meg kellene érteniük, mire van szükségük az embereknek, és hogyan tudják őket kiszolgálni. De amit a legfontosabb megérteni: az Uber nem egy taxi szolgáltatás. Az Uber egy szállítmányozási szolgáltatás, ami az egyszerűség kedvéért személyszállítással kezdett. A szállítmányozás és logisztika iparág véleményem szerint az egyik legnagyobb változásokon keresztül menő iparág lesz az elkövetkező öt évben.

P.: Nem csak az Uber, hanem több magyar startup is világsikereket ért el, mint például a Prezi, a Logmein vagy a Ustream. Mit gondol, mi tette sikeressé ezeket a cégeket?

J. S.: Elsősorban az, hogy Európában, és a KKE-régióban rengeteg a tehetséges, magasan kvalifikált ember, akik kreatív ötletekkel rendelkeznek. Számtalan cég nőtte ki magát innen pl. az IT, a szállítmányozás vagy az egészségügy területén. Arra vagyok kíváncsi, hogy mi lesz majd akkor, amikor az itteni nagyvállalatok is felismerik ezt. Sok mindent meg kell érteniük, például hogy a digitális világ legokosabb emberei nem nekik dolgoznak, és hogy az innovációs műhelyek kialakítása nekik is érdekükben áll. Egy elszigetelt műhely nem vonzó egy jól képzett, innovatív tehetségnek. Egy magyar innovációs műhely csak úgy lehet sikeres, ha bekapcsolja ezeket a tehetségeket a nemzetközi innovációs vérkeringésbe. Egy nagyvállalati partnerrel kialakított, globális platformra gondolok, amely a világ nagyvárosaival is összeköttetésben áll, és ahol nemzetközi szinten is meg lehet osztani egymással az ötleteket, és ahol rendelkezésre áll az ötletek megvalósításához szükséges tőke. A stratupok saját maguk is kialakítottak már ilyen műhelyeket és közösségeket, vállalati tőkével megtámogatva ennél jóval többre lennének képesek. Izgatottan várom, hogy mi valósul meg ebből Magyarországon és a régióban. 

Forrás: portfolio