Hírek

Így fejlesztenék a városi közlekedést a jövő szakemberei

A Kötetlen Pálya – utak az okos városba című infografika-versenyen több mint 60 hallgató kapcsolódott be a közös gondolkodásba és hozott okos városfejlesztési ötleteket.

Tizenegy hazai egyetemről és főiskoláról, több mint 60 hallgató dolgozott csapatmunkában, hogy az IBM Magyarország és a Climate-KIC felhívására bemutassák, a nagyvárosi közlekedés mely területét és milyen megoldásokkal fejlesztenék, hogyan képzelik el a jövő nagyvárosait. Budapest mellett Szegedről, Pécsről és Sopronból érkeztek nevezések, a legaktívabbak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Széchenyi István Egyetem hallgatói voltak.

Színes parkolóhelyek, okos alkalmazások

A húsz beküldött pályamunka alapján a hallgatók leginkább a forgalmi dugók és parkolóhely keresés, a fenntarthatóság mentén a kerékpáros- és tömegközlekedésben tapasztalt problémákra hoznának fejlesztéseket, a megoldásokhoz pedig a smart city projektek alapkövei, a valós idejű adatfeldolgozás és felhő szolgáltatások kihasználása mellett a mobil eszközöket és specifikus applikációkat használnák leginkább.

Több pályamunka komplex forgalomirányítási rendszerre, a városvezetőket is segítő szoftverekre adott ötletet, míg fenntarthatósági szempontból alternatív közlekedési eszközök, műszerfalba integrált gazdaságosság kijelző és kerékpárosokat segítő megoldások merültek fel, vagy épp egy olyan színkód rendszer, ami a parkolás várható időtartama szerint jelölné a parkolóhelyeket. Az okostelefon pedig olyan eszköz a városlakók kezében, ami a lokáció-adatokon és forgalomfigyelésen keresztül nemcsak a felhasználók életét könnyíti meg, de a jövőben a forgalomirányításhoz és várostervezéshez is hasznos szempontokat adhat.

KARMA

A fődíjat egy ilyen, applikációra épülő megoldás nyerte el, a CityMug csapat tagjai – Ambrovics Gergely, Berecz András, Temesi Márton és Hevesi Annabella – KARMA című pályamunkája egy városi autómegosztó rendszert mutat be, ami a gyalogosok és sofőrök valós idejű összekötésével a járművek kihasználtságát, így a forgalmi helyzetet is optimalizálná.

A beküldött pályamunkákra az IBM Facebook oldalán a közönség is szavazhatott, a hallgatók munkáira több mint kétezer-ötszázan voltak kíváncsiak. A díjátadón a kinyomtatott infografikákból alkalmi kiállítást is szerveztek.

Forrás: hvg
 

2012 óta futó FP7-es projektünk az ELMOs (Electromobility Soultions for Cities and Regions – Elektromos mobilitáson alapuló megoldások városok és régiók számára) egyik fő célkitűzése, hogy csökkentse a városi és vidéki területek közlekedésből – főként a közúti gépjármű közlekedésből – származó légszennyezettségét úgy, hogy az elektromos járművek (PEDELEC-től az elektromos autókon át az elektromos buszokig) terjedését és ezzel napi használatát támogatja.

Az ELMOs projektből a Pannon Novum 2 akció megvalósítását tűzte ki célul: elektromos mobilitás népszerűsítését szolgáló események szervezését a NYD-i régióban és a helyi önkormányzatok elektromos mobilitás stratégiájának és kapcsolódó akcióterveinek kidolgozását. Mindkettő esetben nemzetközi projekt együttműködés lehetőségét keressük.

A Pannon Novumnak ez már a harmadik nemzetközi elektromos mobilitás projektje (PROSESC és REZIPE mellett). Az évek során megismert közel 100 – elsősorban nyugat-európai - e-mobilty projekt tapasztalatai rendelkezésére állnak jelenlegi és jövőbeni partnereinknek. Célunk, hogy magánszemélyek, önkormányzatok, intézmények és cégek is megismerjék az elektromos mobilitás adaptálásának lehetőségeit, elkerülve azokat a buktatókat, amelyek a korábbi pilotok során egyes projektpartnereinknél bekövetkeztek. Mai magyar körülmények között is van értelme akár már egy pár száz fős település esetében is az elektromos mobilitás megoldások adaptálására, melyhez előzetes konzultációt javaslunk a lehető legjobb műszaki és pénzügyi megoldás kidolgozásához.

Az elektromos járművek használata során ma már technikailag megvalósítható a kibocsátásmentes közlekedés, ha a járművek által felhasznált energiát megújuló energiaforrásokból fedezzük. Itt elsősorban nap- és szélerőművek jöhetnek szóba a háztartási méretű néhány kW teljesítmény napelem telepektől egészen a szélparkok több 10 MW-os teljesítményéig. Egy tisztán elektromos meghajtású jármű kezelése semmivel sem bonyolultabb egy belső égésű motorral szerelt járműhöz képest, működtetési és fenntartási költségei pedig jóval alacsonyabbak. 

2014-ben várhatóak olyan pályázati kiírások, amelyek lehetővé teszik megújuló energiaforrások kiaknázását – a támogatás mértékétől függően – közepes vagy rövid időtáv mellett. Az így termelt környezetbarát energia pedig fenntartások nélkül felhasználható az elektromos járműveink üzemeltetésére.

Ha kedvet kapott az elektromos közlekedésre való áttéréshez, keresse Angster Tamás kollégánkat (tamas.angster (kukac) pannonnovum (pont) hu; mobil: 30/718-0316), aki örömmel tájékoztatja a lehetőségekről!

              

Közösség