Tavaly még ő volt Forbes szerint a világ legfiatalabb, önerőből lett milliárdos nője, méghozzá 4,5 milliárd dolláros vagyonnal. Most pedig a Forbes nullára becsüli a vagyonát. Tavaly még Elizabeth Holmesszal példálozott mindenki, hogy lám itt egy lány, aki eredetileg a Stanfordon tanult vegyészmérnökként, de másodéves korában otthagyta az iskolát, és a tanulmányaira szánt pénzét egy vállalkozásba fektette. Nevezték őt az új Steve Jobsnak és még Barack Obama is kitüntette. Most is vele példálózik mindenki, arra figyelmeztetve, hogy a befektetőknek nagyon meg kell nézniük, milyen startupba töltik a pénzüket, mert azok sokszor nem tényekre, konkrétumokra alapoznak, hanem a fantáziára.

Holmes 2003-ban alapította a Theranos nevű céget, és tervei szerint forradalmasította volna a vérből történő diagnosztizálást. Holmes azt állította, hogy mivel ő maga retteg a tűtől, olyan vértesztet – illetve ehhez egy speciális tűt és egy új diagnosztikai gépet – alkotott, amely egyetlen csepp, az ujbegyből vett vérből képes több mint százféle betegséget diagnosztizálni, ráadásul mindezt néhány órán belül. Ha létezne ilyen termék, az valóban hatalmas ugrást jelentene, hiszen drasztikusan csökkenthetné a drága laborvizsgálatok költségét és az azokra fordított időt. Az újításban az is benne volt, hogy a betegnek még az orvossal sem kell találkoznia, saját maga leveheti a vért, azt postán elküldi a laborba és postán megkapja az eredményeket.

Ám sajnos ilyen teszt nem létezik, legfeljebb Holmes képzeletében. Tavaly a Wall Street Journal kezdte a Theranos sikersztorját megpiszkálni. Először az derült ki, hogy a diagnosztizáláshoz használt saját fejlesztésű, Edison névre hallgató laboratóriumi készülék pontatlan adatokat ad, s nem rendelkezik a megfelelő engedélyekkel. A cég ezt elismerte, és ezzel magyarázta, hogy a tesztek tizedét végezte csak el a saját gépén. További 60 esetben ugyan az ujjbegyből levett, minimális mennyiségű vért használta, ám mivel azt hagyományos laboratóriumi gépekkel vizsgálta, a mintát hígítani kellett, ami rontotta a pontosságot. A fennmaradó 160 tesztet is a hagyományos eszközökön futtatta le, de azokhoz a mintát az ilyenkor megszokott mennyiségben, vénából, több fiolába gyűjtötték – vagyis a stressz- és fájdalomcsökkentő újdonságról szó sem volt. Végül a Theranosnak kizárólag a herpeszvírust sikerült diagnosztizálnia – erre kapott engedélyt is – de mint kiderült, a módszert lopták.

Márpedig a cégbe mintegy 9 milliárdot befektetők azért adták Holmesnak a pénzüket, hogy a Theranos forradalmasítsa és ezáltal akár újra is ossza a csak az Egyesült Államokban évi 75 milliárd dolláros forgalmat jelentő diagnosztikai piacot.

Az más kérdés, hogy a befektetők kizárólag az ötletre mozdultak rá, és úgy fektettek be a cégbe, hogy az egy cent bevételt sem termelt. Ez persze önmagában nem bűn, sőt, de sokan éppen arra figyelmeztetnek, hogy a Theranos bukása után, feltehetően sokkal több kell majd nagy pénzek összehozására egy kósza ötletnél és a remek PR-nél.

Mert valljuk be, Holmes remekül adta el magát és az ötletét, 50 százalékos cégtulajdonosként egyik pillanatról a másikra lett milliárdos, úgy, hogy valódi eredmények nem álltak mögötte. Ráadásul remekül játszott, ugyanis soha nem hozta nyilvánosságra, hogy pontosan mennyi pénzt toltak be a befektetők a cégbe – a 9 milliárd csak becslés. Azt viszont érzékeltette, hogy hatalmas a kereslet az ötlete iránt, ezért nyilvánvaló, hogy sokaknak sok pénzt megért, hogy részt vegyen az évszázad üzletében. A herpeszvírus tesztelésének engedélyét lobogtatva elhitette, hogy a másik 120 vizsgálat is ilyen eredményes lesz.

A Forbes szerint a történet külön érdekessége, hogy a befektetők irreálisan sok pénzt toltak egy ötletbe. Iparági elemzők szerint nagyjából 800 millió dollár lett volna a reális összeg.  Holmes 4,5 milliárd dolláros vagyona a cég 50 százalékos tulajdonlásából származott, ám mivel a befektetők kivették a pénzüket, ez az érték nullára csökkent.

A szakemberek most arra figyelmeztetnek, hogy ideje odafigyelni a hasonló esetekre, mert bár nyilvánvaló, hogy őrjítő harc folyik a jövő tudományának birtoklásáért, hasonló fiaskók újabb spekulációs lufit eredményezhetnek.