Az EU új "csodafegyvere" a projektkötvény

Az Európai Bizottság szerdán rukkolt elő javaslatával arról a már korábban beharangozott ötvenmilliárd eurós uniós pénzügyi alapról, amelyek kifejezetten határokon átnyúló, páneurópai közlekedési, energia és távközlési infrastruktúra-fejlesztési beruházások finanszírozásához járulnak majd hozzá.

Az Európai Összekapcsolási Eszköz (Connecting Europe Facility – CEF) névre keresztelt infrastrukturális alap 2014 és 2020 között 50 milliárd euró értékben európai forrásokat vet majd be annak érdekében, hogy a jellemzően nagy tőkeigényű és a forráshiány miatt komótosan megvalósuló projektek befejezéséhez elegendő állami- és magánpénzt generáljon.

"A CEF és a projektkötvények a legjobb példát szolgáltatják arra a hozzáadott értékre, amit Európa biztosítani tud. Azokat a hiányzó összeköttetéseket pótoljuk az eszközzel az európai infrastrukturális hálózatokban, amelyeket máskülönben nem hoznának létre. A beruházás növekedést generál majd és munkahelyeket hoz létre, és ezzel egyidejűleg megkönnyíti majd a munkát és az utazást európai állampolgárok és cégek milliói számára" - szögezte le szerdai sajtótájékoztatóján José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

A Bizottság által javasolt ötvenmilliárdos keret jelentős részét nem készpénz teszi majd ki, hanem projektkötvények és más olyan innovatív pénzügyi eszközök, amelyek vonzó konstrukciójuk miatt alkalmasak lehetnek arra, hogy pótlólagos forrásokat bevonjanak. A javaslat értelmében az Európai Beruházási Bank (EIB) által a transz-európai közlekedési hálózatoknál már sikerrel alkalmazott kölcsöngarancia-eszköz (angol rövidítése LGTT), vagy a kockázat-megosztási pénzügyi eszköz (RSFF) szolgálnak majd mintául az új finanszírozási formákhoz.

Miközben az 50 milliárdos keret közel egyötödét felhasználó szélessávú beruházások finanszírozásánál ezek az innovatív pénzügyi eszközök viszik majd a prímet, addig a közlekedési projekteknél maximum 2, az energia-beruházásoknál maximum 1 milliárd euró lesz az az összeg, amit az ilyen jellegű pénzügyi eszközök aktiválásához az uniós büdzséből mozgósíthatnak.

Brüsszel most azt kezdeményezi, hogy a projektkötvényeket kísérleti alapon már a közeljövőben, még a 2014-től induló új többéves keretköltségvetés előtt kipróbálják. Barroso szerint az a terv, hogy első körben 230 millió eurót mozgósítsanak az uniós büdzséből, amiből az Európai Beruházási Bank közbeiktatásával 4,6 milliárd euró pótlólagos forrást generálhatnak.

A projektkötvények azért lennének vonzók a befektetők számára, mert a Bizottság és az EIB garanciájának birtokában a legmagasabb besorolást élveznék. Ezzel a módszerrel Brüsszel szerint könnyebb lenne befektetőket bevonni a tőkepiacokról olyan projektek finanszírozására, amelyekre a magas kockázatok miatt máskülönben nem lennének vevők.

Maga az Európai Összekapcsolási Eszköz (CEF) pénzügyi kerete a hét évre 40 milliárd euró lenne. Ez a következőképpen oszlik majd meg az egyes szektorok között: közlekedés – 21,7 milliárd euró; energia – 9,1 milliárd euró; távközlés és digitális átállás – 9,2 milliárd euró. A 40 milliárd euró további 10 milliárd euróval egészül ki, amit a kohéziós alapokból csoportosítana át az Európai Bizottság kifejezetten a közlekedési infrastruktúra-fejlesztésre. A Bizottság ezt az összeget formailag elkülönítené a kohéziós alapon belül, de egyelőre nem világos, hogyan és milyen eljárással tenné át a pénzt a CEF-be.

Brüsszel magyarázata szerint a legutolsó többéves pénzügyi tervek tapasztalatai azt mutatják, hogy számos, a kohéziós alapok igénybevételére jogosult tagállamnak gondjai vannak a bonyolult határkeresztező közlekedési infrastruktúra-projektek megtervezésével és végrehajtásával. Brüsszel ezért azt javasolja, hogy – miközben a kohéziós alapból folytatják az ilyen beruházások támogatását – 10 milliárd eurót a kohéziós országokban a CEF keretén belül az úgynevezett közlekedési törzshálózatok körébe tartozó projektek finanszírozására használják. Az érintett kohéziós országok többsége, köztük Magyarország ugyanakkor már jelezte, hogy ellenzi az elképzelést, ugyanis attól tart, hogy a kohéziós alapból kiszakított összeget végső soron más, gazdagabb országok érdekeinek megfelelő beruházásokra fordítják majd. Bezzeg, ha ez a pénz a kohéziós alapon belül maradna, akkor nem lehetne azt az egyes országoktól elvenni.

A javaslatban erről az áll, hogy "miközben a CEF központilag irányított eszköz lesz, a lehető legnagyobb prioritást élvez majd a 10 milliárdos keret allokációja során a kohéziós alap szerinti nemzeti elosztás". A 10 milliárd euróra a nemzeti társfinanszírozás ugyanakkora lesz, mint a kohéziós alapok esetében.

A prioritást élvező, egyszerre több országot érintő projektek listáját már egy korábbi szakaszban frissítették. Az energiaszektorban összesen 12 kiemelt folyosó és terület van, amelyek egyenlő arányban (4-4-4) oszlanak meg az áram-, a gáz- és az olajszállítási infrastruktúrák között. A gázvezetékekbe és a magasfeszültségű hálózatokba való befektetések szükséges mértékét 2020-ig 200 milliárd euróra becsülik. Ebből 100 milliárdos „hozzájárulást” a piaci befektetőktől várnak, míg a másik 100 milliárd euróhoz állami fellépésre van szükség a szükséges magántőke mozgósítása érdekében.

A közlekedési szektorban egy páneurópai törzshálózatot vázolt fel korábban a Bizottság, ami nagy áteresztőképességű és alacsony üvegház-kibocsátású teheráru- és utasforgalmi folyosókból tevődik össze. A szűk keresztmetszeteket átvágó európai közlekedési infrastruktúra-fejlesztés költségeit 2010 és 2030 között 1,5 billió euróra becsülik. A transz-európai közlekedési hálózatok (TEN-T) befejezéséhez 2020-ig körülbelül 500 milliárd euróra lenne szükség, amiből 250 milliárd euró a törzshálózatokkal kapcsolatos projektek kivitelezéséhez kellene.

A digitális menetrend legkésőbb 2013-ig valamennyi európai állampolgárnak elvileg hozzáférése kell, hogy legyen az alap szélessávhoz, 2020-ra pedig a nagy- vagy szupersebességű szélessávú internethez. A Bizottság becslései szerint ehhez 181 milliárd és 268 milliárd euró közötti beruházásra lenne szükség. A magánbefektetők hozzájárulását ugyanakkor csak 30-50 milliárd euróra becsülik a 2020-ig terjedő időszakban, ami különösen relevánssá teheti az állami szerepvállalást, illetve az említett innovatív pénzügyi eszközök bevonását.

A dokumentum úgy becsüli, hogy a pénzügyi eszköz fajtájától (kötvény vagy részvény) függően egy euró 15-20 további eurót fialhat, ha ehhez a módszerhez folyamodnak.

Forrás: BruxInfo