Az E-hulladéknak csak 17%-át hasznosítjuk újra, pedig aranyat érhet

A fenntarthatóság annyira meghatározó az információkezelés területén, hogy az információmenedzsmenttel foglalkozó szervezetek szövetsége, az ARMA (Association of Records Managers and Administrators) által nyolc pontbanösszefoglalt információ- és iratkezelés alapelvek – elszámoltathatóság, átláthatóság, integritás, védelem, megfelelőség, elérhetőség, megőrzés és a megfelelőségi szabályok érdekében történő rendelkezésre állás – napjainkban egyfajta kilencedik alapelvként a fenntarthatósággal is kiegészíthető.

A pénzügyi szektorban a sikerhez elengedhetetlen az információkban rejlő érték, az üzleti adatok hatékony és stratégiai hasznosítása. Ha a szervezet e folyamat során ténylegesen magáévá teszi a fenntarthatóság filozófiáját, az alacsonyabb költségekben, jobb munkamorálban és nagyobb hatékonyságban is megmutatkozik.

1. Az alapok: hasznosítsuk újra a papírt!

Egy tonna papír újrahasznosításával 26 ezer liter vizet takaríthatunk meg, és egy tonnával csökkenthetjük az üvegházhatású gázok kibocsátását. Azok a papír alapú dokumentumok, amelyeknél már eleget tettünk megőrzési kötelezettségüknek, és azok, amelyeket már digitalizáltunk, logikus jelöltek a ledarálásra és újrahasznosításra. Fenntartható – és egyben biztonságot növelő – módszer az ún. „mindent megsemmisíteni” szemlélet. Lényege, hogy az üzleti tevékenységhez már nem szükséges iratokat ledarálják, ahelyett, hogy a szemetesbe tennék, így nincs bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy mit kell megsemmisíteni és mit megtartani.

2. Új életre kelhetnek az elektronikai eszközök

Az e-hulladék egyre nagyobb problémát jelent: 2019-ben világszerte fejenként több mint 16 kilogramm keletkezett belőle, és ez a szám az évtized végére 40 százalékkal nőhet. A számítógépek, telefonok, monitorok vagy fénymásolók tele vannak veszélyes anyagokkal, például berilliummal, kadmiummal, higannyal, arzénnel és ólommal. Ezeknek az anyagoknak túlnyomó része biztonságosan ártalmatlanítható lehetne, sőt, értéket is képviselhet, 200 laptop például mintegy 155 gramm aranyat tartalmaz. A Global E-Waste Statistics Partnership szerint azonban jelenleg az e-hulladéknak csupán 17%-át hasznosítják újra.

Az elektronikus hulladékok jelentős biztonsági sebezhetőséget is hordozhatnak, ugyanis nem minden esetben távolítják el róluk elég alaposan az érzékeny információkat. Léteznek biztonságos adattörlési programok, amelyekkel minden védett és érzékeny adat törölhető, az eszköz pedig felújítás után visszatérhet a gazdaságba. A sikeres újraértékesítés bevételhez juttathatja a céget, és a körforgásos gazdaság részéve is teszi, amely csökkenti az új termékek gyártása iránti igényt és a hulladékmennyiséget egyaránt.

3. Ne feledkezzünk el az adatközpontokról sem!

A digitalizáció csökkenti a fizikai hulladékot, de az adatközpontok működésének is van környezeti hatása: a világ villamosenergia-termelésének mintegy 1%-át használják, és emellett egy régebbi, közepes méretű adatközpont naponta akár 1,3 millió liter vizet is elhasználhat. Számos adatközpont ezért törekszik rá, hogy zöld energiára álljon át. Az Iron Mountain kolokációs adatközpontjai például világszerte 100%-ban megújuló energiaforrásokkal működnek, és megfelelnek az energiahatékonyságra vonatkozó legszigorúbb előírásoknak. Ezért ezeknek az adatközpontoknak az ügyfelei jogosultak az úgynevezett Green Power Pass pontokra, amelyeket beépíthetnek a szervezetük fenntarthatósági jelentésébe, hozzájárulva szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó céljaikhoz is.

4. Gondoljuk újra az irodát!

A jövőben valószínűleg csak nőni fog az otthonról dolgozó munkatársak száma, ezért most lehet itt az ideje annak, hogy megvizsgáljuk az irodaméret csökkentésének lehetőségeit: a közös munkaterületek kialakítását, a papíralapú nyilvántartások digitalizálását vagy külső tárolóhelyekre való áthelyezését. Egy szabványos négyfiókos iratszekrény 17 négyzetméternyi alapterületet foglal el. Az Iron Mountain becslései szerint egy tipikus irodában a hely 8-10%-át foglalják el az iratok. Digitalizációjuk helyet szabadít fel, így akár a bérleti díjjakon, a fűtésen és a hűtésen is spórolni lehet. A távmunkával csökken az ingázással töltött idő és a károsanyag-kibocsátás, és kevesebb lesz a dugó. Ráadásul a távmunkások nagyobb munkahelyi elégedettségről és termelékenységről számolnak be.

5. Ösztönözzük az alvállalkozóinkat!

Lehet, hogy szervezetünk magáévá tette a fenntarthatósági célokat, de vajon elmondható-e ugyanez a beszállítóinkról is? Hasznos tájékozódni a hulladékszállítással, fuvarozással, takarítással, raktározással, étkeztetéssel és a berendezések karbantartásával foglakozó alvállalkozók gyakorlatairól. Publikálnak-e fenntarthatóság jelentéseket és a legjobb gyakorlatokat követik-e? A létesítményeik és járműveik mennyire működnek alternatív energiával? E kérdések feltételével meg lehet arról győződni, hogy az alvállalkozók céljai összhangban állnak a vállalatéval.

+1 Készítsünk irányítási stratégiát!

A bemutatott kezdeményezések egy átfogó informatikai irányítási stratégia részét képezhetik. Azok a szervezetek, amelyeknek teljes képpel rendelkeznek adataikról, azok helyéről, felhasználásáról és eredetéről, tájékozottabbak, hatékonyabbak és fenntarthatóbbak. Egy felmérés szerint az irodai dolgozók 36%-a mondta azt, hogy legtöbbször vagy mindig nehéz megtalálni egy dokumentum legfrissebb változatát. A megfelelő irányítási stratégia szinte teljesen kiküszöbölheti az ilyen keresgélésekből adódó időveszteséget. A jó információirányítási gyakorlatok szintén hozzájárulnak a fenntarthatósághoz, hiszen szabályokat adnak a felesleges, elavult és triviális adatok megsemmisítésére, valamint a szükségtelen papíralapú dokumentumok megsemmisítésére.

Forrás: profitonline.hu