Amivel a magyarok visznek el minden pénzt Európában

A szabadulós játék eredetileg online szerepjátékként indult Japánból tizenöt éve. A valós életbe Gyurkovics Attila, a Parapark létrehozója ültette át 2011-ben: ő nyitott a világon először „offline” szabadulószobát egy budapesti romkocsmában, a Gondozókertben. Ez lett az "ősképe" az azóta megnyílt szabadulós játékoknak az egész világon.

„Eleinte próbáltam szabadalommal levédetni az ötletet, de jogászok mondták, hogy ez reménytelen, mert elég egy kis módosítás, és máris új játékmenet jön létre. Azóta próbálom pozitívba átfordítani az üzenetet, hogy mindenkinek jó, ha a játékkal átéli a flow-élményt, amiért én az egészet kitaláltam” – mondta a hvg.hu-nak Gyurkovics Attila. (A flow-élmény az elme működésének egy olyan állapota, melynek során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, amitől energiával töltődik fel, abban teljesen részt vesz, teljesen átadja magát a folyamatnak, és ebben örömét leli. A flow-t Csíkszentmihályi Mihály világhírű magyar származású pszichológus dolgozta ki a hetvenes években az USA-ban – a szerk.)

A flow-élményre alapozott ötlete mindenesetre azonnal robbant: a Paraparkban a nyitáskor 3-4 hétre előre kellett helyet foglalni, ha valaki játszani akart, de a nagy boomot 2012 hozta el. Ebben az évben csak Budapesten 10-15 új helyszín nyílt. Jelenleg a fővárosban már 120 szobában lehet játszani több mint 45 helyszínen, vidéken pedig 10-15 hely nagyjából 25-30 szobájában. A Paraparkról és a játékmenetről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.

A szabadulójáték az új romkocsma

Időközben Európa is felfedezte magának a szabadulós játékokat. Kezdetben kint élő magyar fiatalok keresték meg a hazai üzemeltetőket, hogy közösen nyissanak pályákat külföldön. Később, amikor már a nemzetközi médiában is híre ment a dolognak, maguk a külföldi vállalkozók érdeklődtek közvetlenül a magyarországi üzemeltetőknél. A jelenlegi állapot az, hogy azok a hazai cégek, amelyek külföldön is jelen vannak, általában franchise rendszerben működtetik a pályákat. Ez azt jelenti, hogy egyszeri belépti díjat és havi fix díjat kérnek a játékmenet és a technikai know-how átadásáért, de ők maguk közvetlenül nem vesznek részt a pályaépítésben. A másik megoldás, hogy közös külföldi céget hoznak létre. De gyakori az is, hogy a hazai cégek tulajdonosai magánszemélyként mennek ki külföldre, és egyéni megállapodás alapján építenek pályákat.

Arra a kérdésre, hogy miért a magyarok járnak élen ebben a műfajban a világon, Gyurkovics Attila azt mondja: azért, mert magyarok találták ki a játékot, ami a nemzetközi médiában is így terjedt el. A kinti vállalkozók pedig biztosra akarnak menni, ezért keresnek magyarokat. Maldrik András, az ExitPoint ügyvezetője, társalapítója úgy véli, a szabadulójátékok a Budapesten nagy hagyományokra visszatekintő romkocsmakultúrából nőtték ki magukat, s ez az „árukapcsolás” óriási vonzerőt jelent a külföldieknek és magyaroknak egyaránt.

Mekkora üzlet?

Túl a játék zsenialitásán, sokan gondolják azt, hogy ez egy óriási üzlet – és nem alaptalanul. A bekerülési és üzemeltetési költség minimális, a bevételek viszont akár már a második hónapban kitermelhetik a teljes beruházási költséget. „Egy belvárosi helyszínt, két szobával – a berendezés igényességétől függően – már 1,5-2,5 millió forintból meg lehet nyitni, beleértve a kéthavi bérleti díjat, a cégalapítást, az alkalmazott fizetését, és a könyvelő díját is” – mondta egy neve elhallgatását kérő üzemeltető, aki hozzátette: az ő helyszínük a harmadik hónapra behozta a beruházás teljes 2,5 milliós költségét. Gyurkovics Attila is alátámasztja, hogy egy menő, forgalmas helynek, legalább 3 pályával, nagyjából 2 milliós bevétele lehet havonta.

Számításaink szerint a havi kiadások marketing nélkül így alakulhatnak: a bérleti díj az ingatlan rezsijével együtt nagyjából 150-200 ezer forint lehet, az alkalmazottak bére 200-250 ezer, az áfa minimálisan 300 ezer. Így nagyjából 500 ezer és 1 millió közé eshet a havi haszon.

Teljes cikk: hvg