Hírek

A nagy magyar cégeknek csak harmada költ innovációra

Ráadásul a cégek mindössze 32 százaléka hajtott végre olyan fejlesztést, amely a környezetre kedvező hatással van.

A K&H által közölt kutatás szerint a 10 milliárd forintot meghaladó forgalmú magyar vállalkozások mindössze 37 százaléka jelentkezett innovációkkal, míg a közepesnek mondható 2-4 milliárdos és 4-10 milliárdos cégek 46 és 43 százaléka fejlesztett új szolgáltatást vagy terméket.

A kutatásban, amely a 300 millió forintot meghaladó éves árbevételű magyar cégek elmúlt két évben megvalósított fejlesztéseit vizsgálta, azt is megállapították, hogy

a 300 millió és 1 milliárd forintos forgalmú cégeknek csak 25 százaléka szélesítette a kínálatát újdonsággal.

 

(Illusztráció. Forrás: Depositphotos)(Illusztráció. Forrás: Depositphotos)

 

Németh Balázs, a bank innovációs vezetője szerint a visszafogott fejlesztési kedvet részben a koronavírus-járvány nyomán kialakult bizonytalan környezet okozhatta, amely "szuperóvatossá" tette a cégeket. Megjegyezte, hogy a felmérés szerint

az elmúlt két évben bevezetett szolgáltatások és termékek az érintett vállalkozások bevételeinek 20 százalékát adják.

Az innovációs index megállapításai alapján a fenntarthatóságot nézve is van még hova fejlődni, mivel

csak a cégek 32 százaléka hajtott végre olyan fejlesztést, amely a környezetre kedvező hatással van.

Ez főként az iparban érdekelt vállalatokra volt jellemző a bank közleménye szerint.

Az új mutató jelentőségét az is adja, hogy az innovációs törekvések minden eddiginél fontosabbak a cégek számára, a nem eléggé trendkövető, későn ébredő vállalkozásoknak lényegesen kisebb esélye lesz arra, hogy az ügyfeleket sikeresen elérje.

Közepes alá

Első alkalommal összességében a közepesnél gyengébb teljesítményt mutat a K&H innovációs indexe, amely az idei első félévben 31 ponton zárt. A vállalatméret szerinti bontás alapján a legnagyobb - 10 milliárd forintot meghaladó árbevételű - vállalatok érték el a legjobb eredményt, 38 ponttal. A leginnovatívabb ágazatok közé tartozik az ipar és a szolgáltató szektor, a mezőgazdaság az ágazati bontás szerint a sor végén foglal helyet.

 

Így indult a K&H innovációs indexe. Így indult a K&H innovációs indexe.

 

Kedvező viszont, hogy a magyar cégek jelentős része nem állította le a fejlesztéseket a járvány alatt. Összességében a megkérdezett vállalatok 43 százaléka vezetett be új terméket vagy szolgáltatást az elmúlt két évben, a legnagyobb cégeknél ez az arány elérte a 70 százalékot. Az innováción alapuló új termékek és szolgáltatások az éves árbevétel közel ötödét adták. Így érthető, ha a cégek 42 százaléka tervezi újabb termék vagy szolgáltatás piacra dobását a következő egy év során.

Lemaradásban

Németh Balázs rámutatott: az eredményekből az olvasható ki, hogy sok cég előremenekül, új termékek bevezetésével, automatizálással, digitális innovációval próbálja ellensúlyozni a válság miatt kieső bevételeket. Beszédes viszont, hogy a válaszadó cégek mindössze 36 százaléka tartja fontosnak a digitális átállást, 45 százalékuknak ez jelenleg nem lényegi kérdés. A kutatásban is tetten érhető a téma felemás megítélése: míg a vállalatok kétharmada a szektorában az átlagosnál innovatívabbnak vallja magát, csak minden nyolcadiknak van írott innovációs stratégiája, és a működési költségüknek átlagosan 5 százalékát - a cégek fele alig 1 százalékot - költik digitalizációra.

Németh Balázs hangsúlyozta: a magyar vállalati szektor lemaradásban van az úgynevezett big data területén, azaz a nagy mennyiségű adatok feldolgozását tekintve, mindössze 10-20 százalékuk foglalkozik ezzel. A cégek mindössze 5-10 százaléka használ valamilyen mesterséges intelligencián alapuló alkalmazást, a többiek nem is terveznek ilyen megoldásokkal. 

A vállalatok leginkább forráshiány miatt nem fektetnek az innovációba, sokan attól tartanak, hogy nem térül meg a befektetés. A K&H innovációs vezetője szerint ezen enyhíthet, hogy az elmúlt időszakban sorra jelennek meg a kedvezményes, akár államilag is támogatott finanszírozási eszközök. Az új források gazdaságba áramlása pedig segíthet az innovációs folyamatok felgyorsításában, így a hazai vállalati szektor nemzetközi felzárkózásában – tette hozzá.


Forrás: https://mfor.hu/

Közösség