Hírek

A megfelelő helyzetfelmérés könnyebbé teheti a termékfejlesztést

A technológiai innováció elengedhetetlen a versenyképesség megőrzéséhez. A termékfejlesztés során a konstruktőröknek gyakran kell új technológiák használatáról döntenie, a megfelelő kiválasztása azonban sokszor nem egyszerű feladat. A munkát könnyebbé teheti az úgynevezett Technológiai érettségi szint skáláján alapuló, összesen hét kérdés megválaszolása.

A NASA még a 70-es években fejlesztette ki a Technológiai érettségi szint (Technology Readiness Level – TRL) skáláját, ami ahogy a neve is sugallja, a technológiák alkalmazhatóságának megállapítására szolgál. A ma már széleskörűen használt skála kiváló annak meghatározására, hogy egy megoldás megfelel-e az adott projekt követelményeinek, a terméktervezésben azonban már nehezen használható.

A Machine Design szerzője éppen ezért alkotta meg az eredeti módosításával a Dizájntechnológiai érettségi szint (Design Technology Readiness Level – DTRL) skáláját, ami egyaránt alkalmas a termékben vagy annak készítésében használandó, a vállalat és/vagy beszállítói számára új technikák, megoldások és folyamatok vizsgálatára, illetve összehasonlítására. A skála segítségével, azonkívül, hogy kiválasztható a megfelelő technológia, már a projekt elején felmérhetőek a várható kihívások.

A DTRL használata három lépésre bontható. Először ki kell választani a potenciálisan alkalmazandó technológiákat, második lépésként pedig a termék gyártásában és tervezésében résztvevők – ide értve a különböző partnereknél dolgozókat is – egyénileg megválaszolják a DTRL hét kérdését, különböző szempontokból értékelve a szóba jövő megoldásokat. Utolsó lépésként az érintettek egyeztetnek, megosztják egymással értékeléseiket, és megpróbálnak döntésre jutni.

A hét kérdés:

1. Milyen fokú a szervezet technológiai érettsége?

Ennél a kérdésnél egy kilencfokú skálán értékelhető, hogy a vállalatnak mennyi ismerete és tapasztalata van az új technológiával kapcsolatban. A nulla azt jelenti, hogy a technológia a cég számára teljesen új, a nyolcas azt, hogy a más részlegen dolgozók viszonylag nagy ismerettel rendelkeznek, és már sikeresen befejeződött az új megoldást hasznosító termék béta tesztje, míg a kilences azt, hogy a jelen projektben résztvevő tervezők is ismeretesek a technológiával. Továbbá, ahogy a többi kérdésnél, a válaszadóknak indokolniuk kell pontozásukat.

Amennyiben a technológia összetettsége miatt nehézségekbe ütközik a pontozás, érdemes lehet azt kisebb részekre bontani, majd azokat külön értékelni, esetleg újradefiniálással próbálkozni.

2. Milyen fokú a partnerek technológiai érettsége?

Jelölni szükséges, hogy a különböző partnerek mennyire ismerik jól a technológiát. Hasonlóan a következő öt kérdéshez, ezt is egy tízes skálán kell tenni, ahol a nagyobb szám jobb értékelést jelent. A partnerek tudása némileg ellensúlyozhatja a szervezet tapasztalathiányát, de nem teljes mértékben.

3. Tudjuk, hogy hogyan mérjük meg a technológia érettségi szintjét?

Ahhoz, hogy egy új megoldást használhassunk, ismernünk kell annak fontos paramétereit, ahogy azt is, hogy hogyan fogunk meggyőződni arról, hogy a technológia megfelel-e az igényeinknek.

4. Kompatibilis más rendszerekkel?

Azt is fel kell mérni, hogy az új technológia alkalmazható-e más, a termék már meglévő részegységeivel. A kompatibilitást a fizikai illeszkedés, az energia- és információáramlás, valamint vezérlés szempontjából is meg kell vizsgálni.

5. Gyárthatóság?

A termék gyártására, az abban használt hardveres és szoftveres elemekre is gondolni kell, mivel a termékben épített új technológia könnyen lehet, hogy új gyártási eljárásokat követel meg. Minél kevesebb változtatásra van szükség, vagy minél könnyebb azok elvégzése saját fejlesztés, esetleg beszerzés által, annál több ponttal értékelhető a szempont.

6. Mennyire pontosak a dizájnspecifikációk?

Ahhoz, hogy felmérhessük egy technológia megfelelősségét, elengedhetetlen, hogy ismerjük, pontosan mik is a vele szemben támasztott követelmények. Függetlenül attól, hogy az elvárásokat a tervezők vagy mások határozzák meg, legalább nagyjából ismerni kell azokat.

7. Mennyire helytállóak a válaszok?

Végül a skálát kitöltők meg kell, hogy kérdezzék maguktól, hogy az előző hat kérdésre adott válaszaik mennyire felelnek meg a valóságnak. Ebben segíthet a következő kérdések megválaszolása:

  • Mennyire érzékeny a technológia a környezetei hatásokkal szemben?
  • Mik a technológia lehetséges hibái, hatásai?
  • Hogy kezeljük a technológiát a termék életciklusa során?
  • Ha száz kérdést tennének fel neked a technológiáról, meg tudnád többségüket helyesen válaszolni?

Ha valaki mindegyikre igennel válaszol, akkor valószínűleg jó választ adott a korábbi kérdésekre.

Forrás: autopro.hu

Közösség