Európai K+F zsebkönyv

Miközben a lisszaboni stratégia legfontosabb célkitűzésének tekinti, hogy 2010-re Európát a tudásalapú társadalmak ütőképes szövetségévé és ezáltal a világ legversenyképesebb gazdasági hatalmává tegye, a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó kiadásai jócskán elmaradnak legnagyobb vetélytársaiétól. Az Eurostat nemrég megjelent zsebkönyvének tanúsága szerint 2003-ban az Egyesült Államok GDP-jének 2,59%-át, Japán 3,15%-át költötte a K+F szektorra, eközben az EU össztermékének mindössze 1,92 %-át fordította e célra. (Érdemes megjegyezni, hogy tavaly még ennél is kevesebb, a GDP 1,9 %-a került ide.) Ez azért tanulságos, mert jóllehet az Unió vezetői konstatálták, hogy az európai gazdaság versenyképességének jelenlegi növekedési tempója mellett tarthatatlanok lesznek a 2000-ben kijelölt célok, az időközben újrafogalmazott stratégia még mindig a GDP 3%-ában határozza meg a kívánatos K+F ráfordítást 2010-re. Márpedig az Erostat vizsgálatának eredménye szerint ennek eléréséhez bizonyos tendenciákon fordítania kell a közösségnek.

A többi között például a K+F finanszírozásának összeurópai megoszlását mutató adatokon kell változtatnia, mert ezek most a magánszektor mérsékelt jelenlétére utalnak: 2003-ban a kutatás-fejlesztés forrásait mindössze 54%-ban biztosította az üzleti szféra, míg Japánban és az Egyesült Államokban ez az arány 63, illetve 75% volt. (A közösség ezzel kapcsolatos célkitűzése 2010-re, hogy annak a bizonyos - GDP-arányos - 3%-os ráfordításnak kétharmadát vállalja a magángazdaság.)

Az EU-n belül Málta költi arányaiban a legkevesebbet a kutatás-fejlesztésre, az Eurostat statisztikája szerint nem többet, mint GDP-jének 0,29%-át. Ehhez közeli Ciprus 0,37%-os, Lettország 0,42%-os és Szlovákia 0,53%-os K+F költése. Az ellenkező póluson a skandináv országok foglalnak helyet: Svédország a listavezető a GDP 3,74%-ával, de ami e szektor munkaerőpiaci részesedését illeti, abban Finnország jár az élen a maga 3%-ával.

Magyarország K+F ráfordítása az időszak alatt ugyan növekedést mutat, de így is csak az 1%-os küszöb körül mozog.

(forrás: http://www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&begin_at=10&tt_news=1938&cHash=a593f815f4)