Egyedül nehéz találmányhoz pénzt szerezni

Egyedül azonban nem sok esély van erre, érdemes lehet azonban egyetemekkel felvenni a kapcsolatot.

Állam vagy multi

Magyarországon a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalhoz (NKTH) fordulhat az, akinek ötlete, találmánya van, de nem rendelkezik a piacosításhoz elegendő pénzzel. A hivatal állami és EU-s pénzek elosztásával segíti a feltalálókat, fejlesztőket. A pályázatok - amennyiben az ötlet megfelelő - üzleti terv elkészítéséhez, cég létrehozásához, prototípus elkészítéséhez-legyártásához nyújtanak forrást.

A pénzösszegek léptékén azonban változtatni kell. A 2007-13 közti EU-költségvetéssel olyan nagy összegek áramlanak a szektorba, amelyek elköltése adott esetben komoly gondot okozhat.

"A magyar emberek 15-20 milliós összegekhez  szoktak, az EU azonban megvalósítható terveket akar, ezért a mainál jóval nagyobb, milliárdos léptékben kell gondolkodni" - figyelmeztet Dr Boda Miklós, az NKTH elnöke. Boda az [origo]-nak elmondta: a hivatal megkezdte a felkészülést 2007-re. Megszüntetik az olyan kis támogatásokat, amelyeket az Unió - méretüknél fogva - nem tud értelmezni. A jövőben együttműködést keresve kell majd pályázni: egyetemeknek és cégeknek közösen kell dolgozniuk azért, hogy a kutatók nagyobb pénzekhez is hozzájussanak.

Nem minden esetben van szükség azonban pályázatokra. Egyes, Magyarországon jelen lévő multi cégek maguk néznek körül az egyetemeken. A győri Audi gyár például a város Széchenyi István Egyetemével, valamint a Budapesti Műszaki Egyetemmel tart fenn kapcsolatot. "Ez egy rendkívül sokoldalú kapcsolat" - magyarázza a modell működését Lőre Péter, az Audi kommunikációs igazgatója. "Együttműködési szerződést kötöttünk a két egyetemmel. Ennek egyik része a kutatás-fejlesztés, emellett ösztöndíjakat biztosítunk diákoknak és professzoroknak egyaránt, valamint laborokat szerelünk fel."

Lőre elmondta: a kutatás-fejlesztésben az Audit konkrét problémák megoldása érdekli. Az olyan problémák, amelyeket gyáron belül nem tudnak, vagy nem akarnak megoldani, ezek egy éve már az egyetemekre kerülnek. "Egyelőre egyoldalú a kapcsolat, olyan tekintetben, hogy az egyetemet megbízzuk a probléma megoldásával, majd ha készen vannak, kifizetjük a munkadíjat" - ismerteti Lőre a bürokráciamentes megoldást.

Az együttműködésből azonban nem csak az Audi profitál: az egyetemi hallgatókat és fiatal professzorokat olyan problémamegoldó gondolkodásra szoktatják, amellyel különben nem feltétlenül találkoznának az egyetemen, hiszen a cégnél megoldandó feladatok 85-90 százaléka műszaki jellegű. Jelenleg hat részprobléma megoldásán dolgoznak az egyetemeken. Csak egy példa: egyetemi hallgatók kutatják a minimálkenés alkalmazási lehetőségeit a motorgyártás forgácsolási technológiáiban. Amennyiben sikerrel járnak, egyetemük milliós nagyságrendű fizetségre számíthat. Lőre Péter szerint a fiatal kutatók számára szintén fontos, hogy láthatják, ahogy a gyárban, rövid időn belül alkalmazni kezdik az általuk kidolgozott módszereket. Ugyanakkor a kapcsolat részben biztosítja a gyár fiatal mérnök-utánpótlását is.

Önerő vagy kockázati tőke

A ma Magyarországon jelenlévő kockázati és magántőke alapok tipikusan preferelják a fejlődésük egy előrehaladottabb fázisában lévő társaságokat. Ezáltal nem jellemző a befektetők nagy többségére, hogy a kutatás-fejlesztés egy vagy több friss eredményére alakított cégekbe fektessék pénzüket." - jellemzi a helyzetet Gidófalvy Elemér, az Invescom Corporate Finance Kft igazgatója "A kockázati és magántőke jelenlévő társaságai tipikusan az 3-15 millió euró tranzakciós nagyság közti befektetéseket kedvelik Magyarországon. A kutatási eredményeket a piacra vivő cégek elindításához, jóval kevesebb pénz is elegendő, az induló seed capital tipikusan 100 és 500 ezer euró között mozog." - mondja Gidófalvy.

A befektetői kedvet azonban jelentősen megnöveli, ha egy prosperáló cégnek állandó kapcsolata van egy egyetemmel, vagy kutatóbázissal. "Ha a kutatás-fejlesztés mellett dinamikusan fejlődő árbevételt és lehetőleg nyereségességet is sikerül felmutatni, az odacsalhatja a tőkét." - állítja Gidófalvy.

Az igazgató szerint a szellemi terméket előállítóknak is potenciálisan előnyösebb, ha cégükhöz már annak kifejlettebb stádiumában érkeznek befektetők. A befektető ugyanis a korai stádiumban - a nagyobb kockázatot ellensúlyozandó - több jogot, magasabb üzletrész hányadot várhat el, ez pedig bizonyos esetekben komolyan sértheti a fejlesztők érdekeit. De hová fordulhat az, akinek csak ötlete, vagy éppen folyamatban lévő kutatása van?

Nem mindenki gondolja azonban úgy, hogy csak a nagyobb pénzekkel lehet esély a magyarországi egyetemeken, a jellemző gyakorlat szerint tech-tanszer irodák próbálnak támogatást szerezni az egyetemen folyó kutatás-fejlesztési tevékenységhez. Az állami nagy alapokból körülbelül 10 milliós nagyságrendben pályázó irodák általában egy-két emberből állnak, a pályáztatást, a spin-off tevékenységet alvállalkozókkal próbálják megoldani.

Szegeden azonban egy komplexebb feladatokat ellátó cég segítségével igyekeznek tőkét vonni a kutatásba. A Biopolisz Kft. egyesíti az egyetem és a helyi kutatóközpontok tudásbázisát, ráadásul a céget alapító konzorciumba beszállt Szeged városa is. "Az összes, többi ilyen tevékenységet folytató iroda nagyprojekt-centrikus" - magyarázza a különbséget Molnár István igazgató. "Nálunk minden esetben a szellemi termék az első, minden más csak egy szerviz. Az a fontos, hogy ez a termék megállja a helyét a piacon."

A cég biotechnológiai találmányokkal, például genetikai diagnosztikával foglalkozik, de megtalálhatók a portfólióban a megújuló energiaforrások is. "Három üzletágunk van: egy tényleges technológiai tanszercsoport, egy iparágvédelemmel foglalkozó csoport, ők végzik az új cégek spin-offját - ez most eléggé intenzíven működik. Emellett van egy pályázati csoport is." - ismerteti a Biopolisz felépítését Molnár.

A cég első lépésként felméri a találmányokat: technológiai és jogi szempontok vizsgálata után döntenek arról, érdemes-e továbblépni egyáltalán. Amennyiben látnak fantáziát a projektben, felügyelik a szabadalmi bejegyzést. Ezt követően stratégiai és üzleti tervet készítenek a feltalálónak, vagy a kutatócsoportnak, majd elkezdik a termék menedzselését.

Pénzügyi befektetők számára kész listát tudnak mutatni arról, milyen találmányokba, vagy kutatás spin-offjába tudnak pénzt áramoltatni. "Ez az összeg általában néhány millió forint. Ezt a befektető vagy gyorsan elveszti vagy, ha képes hosszabb ideig várni - nagyon sokat kereshet vele" - magyarázza Molnár. Az igazgató elmondta: a megtérülés általában 6-8 év múlva várható, ez lassabb, mint a gyors megtérüléssel kecsegtető szoftverfejlesztés esetében. A szellemi termék tulajdonjogát általában az egyetem veszi át, ezt apportként viszi be az alakuló cégbe, vagy licencbe adja oda, attól függően, hogy melyik a kedvezőbb struktúra a szellemi termék szempontjából.

(forrás: http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/hazaihirek/20051206gazadag.html)