Sarokba szorították az alapkutatást

Több mint háromezer tudós levele a kormányfőhöz az alapkutatások támogatása érdekében. Támadások az akadémiai intézményhálózat ellen. Ellentétek a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és az oktatási tárca, illetve az MTA között. Belső ellenállás az Akadémiát megreformáló szándékokkal szemben. A szaporodó konfliktusokról Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke beszélt lapunknak.

- Kertész János akadémikus kezdeményezésére immár több mint háromezer kutató írta alá azt a kormányfőnek címzett levelet, mely az alapkutatások támogatásának növelését szorgalmazza. Mit szól ehhez az Akadémia elnöke?

- Egyetértek a tiltakozókkal, hiszen míg 2002-ben a nemzeti jövedelemből még 1,01 százalék jutott kutatás-fejlesztésre, addig most 0,89 százalék. Ezen belül pedig az alapkutatások támogatásának egyik fő forrását jelentő Országos Tudományos Kutatási Alapra (OTKA) szánt pénz - az inflációt és az áfatörvényt beleszámítva - 37 százalékkal csökkent. Mindez elfogadhatatlan. Az időzítést azonban rossznak tartom, hiszen a költségvetési sarokszámokat a parlament elfogadta, és így már csak a fejezeten az MTA költségvetését lehetne átcsoportosítani, hiszen az OTKA a törvény szerint ide került. Ez pedig a tudománynak nem jelentene többletforrásokat. Csupán az államháztartási tartalékból tehetnének hozzá valamennyit ehhez a kerethez.

- Nem éppen a tudományos szféra vezetőinek lett volna a dolguk időben tiltakozni?

- Megtettük. A felterjesztésünkben még egymilliárd forinttal több szerepelt. A miniszterelnökkel folytatott tárgyalások eredményeként azonban csak az Akadémia költségvetését sikerült bővíteni az eredeti előterjesztéshez képest.

- Ezek szerint a tudománynak még mindig kicsi a lobbiereje a költségvetési osztozkodásban?

- Sajnos ez a helyzet, bár a kormányok szóban mindig elkötelezik magukat, ahogy Medgyessy Péter is két éve még 1,8-1,9 százalékot ígért a kutatás-fejlesztés számára 2010-re. Pedig ahogy az Európai Unió minden dokumentuma kimondja, Amerikával és a Távol-Kelettel szemben csak az e célra szánt összegek növelése lehet földrészünk egyetlen esélye.

- Sokan főleg az alkalmazott kutatásban és a fejlesztésben látják a versenyképesség kulcsát. Ez a támogatási arányok kialakításáért folyó, színfalak mögötti egyezkedések során konfliktusokhoz vezetett, s úgy tűnik, az alapkutatás húzza a rövidebbet. Az Akadémiát is több támadás érte idén a gazdasági miniszter áprilisi kijelentéseitől néhány közelmúltbeli sajtónyilatkozatig.

- Egy szerkesztőségi cikk nemrég azzal vádolta meg az akadémiai intézethálózatot, hogy nincs nemzetközileg értékelhető eredménye. Az ez elleni felháborodás külföldig is elért. A Nobel-díjas Oláh György, a Belga Királyi Akadémia új főtitkára, Frühling János és a stockholmi Karolinska Intézet professzora, Gulyás Balázs tiltakozó levelet írt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrnak. De nem csak a nemzetközi publikációs rangsor szerint kiemelkedő a szerepünk Magyarországon. Martonvásári gabonanemesítési kutatásaink eredményeként az elmúlt öt évben éves átlagban számítva mintegy 70 milliárd forint termelési érték keletkezett a felhasznált növényfajtákból. Hasonló nagyságú a gyógyszerkutatásban vagy a számítástechnikában elért akadémiai kutatások pénzben mért nyeresége, hogy csak néhány példát emeljek ki.

- Lehet, hogy e támadások mögött a tudomány társadalmi szerepének félreismerése húzódik meg?

- Vélhetően igen. A fejlesztésre fordított összegek csak akkor térülhetnek meg hatékonyan, ha létezik egy jól működő alapkutatás. Bizonyítja, hogy ilyen intézethálózatok a világ minden fejlett országában működnek. A német Max Planck intézethálózat, a francia CNRS vagy az amerikai NIH óriási költségvetéssel dolgozik. Az unió hetedik keretprogramja is hangsúlyozza az alapkutatások fontosságát.

- Januárban kerül sor a magyar tudománypolitika legfőbb fóruma, a kormányfő által elnökölt Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium következő ülésére. Tisztulhatna a kép, ha ekkor közös előterjesztés születhetne a kutatás-fejlesztés és innováció stratégiájáról. Ehhez képest jelenleg két, egymásnak ellentmondó koncepció létezik, ami gátolhatja az uniós strukturális alapok pénzeinek felhasználását is.

- A miniszterelnök a TTPK három alelnökét bízta meg a stratégiai anyag elkészítésével. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal koncepciójának összeállításából azonban az MTA-t kihagyták, ezért a szabályoknak megfelelően mi is megalkottunk egy változatot. A kormányfő kérésének megfelelően ezekből egy egyesített, ám az ellentétes nézeteket is megjelenítő koncepció készül, s a kollégium fogadja el ezekből a végleges változatot.

- Mi ön szerint az ellentétek lényege?

- Műszaki és természettudományos kutatások csak korszerű eszközökkel végezhetők. Ezért a hazai kutatóintézetek modernizálása érdekében mi - a nemzetközi trendeknek megfelelően - úgynevezett nemzeti laboratóriumok létrehozását javasoljuk a strukturális alapok forrásait felhasználva. Az NKTH és vélhetően az oktatási tárca ezt ellenzi. Az NKTH ki akarja venni, és saját hatáskörbe szeretné vonni a törvényileg autonóm módon működő OTKA-t is az MTA költségvetési fejezetéből, ami bizonyosan súlyos hiba lenne. Egyetértünk viszont abban, hogy az egyetemek szellemi tőkéjére épülve az akadémiai intézeteket is bevonva regionális fejlesztési pólusok jöjjenek létre.

- Mostani, utolsó elnöki periódusa elején több reformlépést is megígért. Mi valósult meg ezekből?

- A társadalom felé való nyitást jelképezi a Mindentudás Egyeteme, a World Science Forum és a cigány származású tudományos kutatóknak szóló ösztöndíj megalapítása, melyet első ízben a napokban adtunk át. Növekedett a kutatók eredményeinek piaci bevezetésére szolgáló, úgynevezett spin-off cégek száma, melyek támogatására külön egységet hozunk létre az Akadémián belül. A kormányfővel való tárgyalás eredményeként kapott 900 millió forintos többlettámogatást is - szakítva az eddigi gyakorlattal - versenyeztetve, jövő évben már kész kutatási eredményekért kapják az intézetek. Elkészült az Akadémia vagyonleltára is, mely meglepetéseket hozott. Kiderült, hogy több, korábban államosított földbirtokért és ingatlanért nem kaptunk még kárpótlást, s egy külföldi állammal szemben is jelentős követelésünk van. Végül pedig az intézetvezetői állások egy részére ezentúl angol nyelvű nemzetközi pályázatot írunk ki.

- Mi a helyzet a régóta reformra váró akadémiai osztályszerkezet ügyében? Utolsó elnöki ciklusa miatt könnyebben léphetne, mert ha most nem sikerül a reform, az utódának egy darabig biztos nem lesz rá alkalma.

- A változtatás ellen valóban jelentős a belső ellenállás, de én az egységek számát a három nagy tudományterület (élő és élettelen természet-, valamint társadalomtudomány) integrációja mentén mindenképpen csökkenteni szeretném.

Az OTKA 20 évvel ezelőtt jött létre, akkor az évi állami támogatása mintegy 20 millió dollárt ért. Ma épphogy elérjük ezt a szintet - jelentette ki Makara Gábor, a kutatási alapprogramok elnöke az MTA tegnapi jubileumi sajtótájékoztatóján. Mint kifejtette, az ország versenyképessége és a kormány uniós vállalásai miatt sem engedhető meg a támogatási keret, illetve az alap függetlenségének csorbítása. Lapunk információi szerint egy készülő törvénymódosítás csatolná a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalhoz (NKTH) az OTKA-t. Makara Gábor szerint ez nem felelne meg az európai normának számító politikai függetlenség elvének, mivel az NKTH minisztériumi irányítás alatt áll.

(forrás: http://www.nol.hu/cikk/388318/)