Regionális hírek

Piacra az ész termékeivel!

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem innovációval, vállalati együttműködéssel és technológiatranszferrel kapcsolatos feladatainak ellátására még 2006-ban létrehozta a Pályázati és Innovációs Központban a Tudás- és Technológiatranszfer Irodát (TTTI), melynek célja, hogy hidat képezzen az egyetem és az ipar között, ezáltal elősegítve az intézményben keletkezett kutatási eredmények hasznosulását – vázolta a kezdeti szempontokat Antoni Györgyi, az iroda vezetője, aki szerint a TTTI elfogadottságát, illetve az egyetem vezetésének innováció iránti elkötelezettségét igazolja egyebek között az a tény is, hogy az ELTE szenátusa 2009-ben, az országban elsőként, koncepciót fogadott el technológiatranszfer tevékenységre. Ebben az állásfoglalásban – folytatta Antoni Györgyi – az ilyen irányú tevékenységet egyetlen szervezeti egységbe, a Pályázati és Innovációs Központ hatáskörébe utalta, így megvalósította a kutatáshasznosítás egycsatornás, hatékony rendszerét.

Az ELTE idei innovációs napján ki­állított találmányok közül a középső polcon lévő rózsaszín tárgy: a 2010-ben meghirdetett hallgatói ötletpályázaton 1. helyezést elért 3D MALOM játék. A térben hat összekapcsolt pályán megszakítás nélkül vándorolhatnak a játékfigurák a „hagyományos” malom játék szabályai szerint. (Feltaláló: dr. Lukács Manuéla Linda, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Doktori Iskola)
Alsó polc: nagylátószögű felhődetektor. Az ég olyan polarizációs mintázattal rendelkezik, ami függ a Nap helyzetétől, az aeroszol mennyiségétől, a felhők jelenlététől és a felhőalap magasságától. A találmány alapja egy olyan képalkotó polariméter, amely a teljes égboltról készít polarizációs felvételeket. Ezekből egy számítógépes program automatikusan fölismeri és tipizálja a felhőket. (Feltalálók: dr. Horváth Gábor, dr. Barta András, Suhai Bence ELTE-TTK Fizikai Intézet, Biológiai Fizika Tanszék, Környezetoptikai Laboratórium, dr. Hegedüs Ramón ösztöndíjas, Gironai Egyetem, Spanyolország)


Mélyülő kapcsolatrendszer

Antoni Györgyi elmondta: a tudás- és technológiatranszfer koncepció célja elsősorban az alapkutatás területén a pozíciók javítása, az újabb kutatási irányzatok befogadására alkalmas, a tudomány fejlődésében felvetett kérdésekre folyamatosan és rugalmasan válaszolni képes rendszer kiépítése volt. Az ELTE mindezek mellett az alkalmazott kutatás területén országos jelentőségű projektek megvalósításába való bekapcsolódását tűzte ki célul, köztük néhány kiemelt projekt vezetésének átvállalását is. Mindehhez azonban nemcsak az alapkutatástól az innovációig ívelő kutatási szemléletet kellett intézményi szinten elfogadtatni, de a hallgatók és a fiatal oktatók aktív részvételét is elő kellett segíteni az innovatív folyamatokban, illetve szorgalmazni kellett a kutatások során létrehozott technológia hasznosítását is – ismertette a folyamat részleteit az ELTE Innovációs Központjának vezetője, aki rámutatott: ez a koncepció kiemelten kezeli az egyetem és az ipar közötti kapcsolatok széles körű kiépítését, illetve eredményes fenntartását.
Az intézményi tudás- és technológiatranszfer tevékenység eredményességét számos külső tényező is befolyásolja – jelentette ki Antoni Györgyi, első példaként a jogi szabályozói környezetet említette. De a sornak még messze nincsen vége: nehezíti a helyzetet a nemzeti innovációs politika, a kormányzati gazdaságpolitika, illetve a globális gazdasági környezet, sőt még az ezzel szorosan összefüggő befektetési kedv is hat az innovációs folyamatokra. A külső tényezők mellett ráadásul nagy jelentősége van a támogató intézményi légkörnek, az innovációs és alapvető vállalkozási ismeretek elsajátítását lehetővé tevő képzési rendszernek. Igen fontos az innovációs tevékenység elismertetése is a kutatói minősítések kapcsán, ezzel együtt az innovatív kutatók erkölcsi és anyagi megbecsülése.
A szervezet rendkívül fontosnak tartja az innovációtudatos gondolkodás elterjesztését, ezért ennek érdekében az egyetem az idén nyolcadszor rendezte meg az ELTE Innovációs Napját, amely egyebek mellett az egyetemi kutatás jövőjével, annak forráslehetőségeivel foglalkozott. A rendezvénnyel kapcsolatosan Antoni Györgyi arra hívta fel a figyelmet, hogy a válság és a K+F források apadása ellenére töretlenül hirdetik a tudás hasznosulásának fontosságát, s bíznak benne, hogy a bemutatott jó példákkal, sikerekkel még tudnak lelkesíteni, „szemléletmódváltásra ösztökélni”.

Kiváló fiatalok

A sikeres technológiatranszfer alapja természetesen a kutatók és a hallgatók köre, valamint az általuk létrehozott innováció. Éppen ezért a kiemelkedő kutatói teljesítmény elismerésére az egyetem 2009-ben megalapította az ELTE Innovatív Kutatója díjat, amelyet az a kutató kap, aki leginkább hozzájárult ahhoz, hogy az intézményekben keletkezett tudás az egyetem érdekében hasznosuljon. A díjat elsőként a speciális igényű gyermekeket segítő humán-számítógép interakcióval (például arckifejezés-felismeréssel és tekintetmonitorozással) foglalkozó Lőrincz András fizikus-informatikus nyerte el. 2010-ben Kacskovics Imre immunológus vehette át az elismerést, aki kollégáival egy olyan új eljárást fejlesztett ki, amelynek révén genetikailag módosított állatokban jelentősen növelni lehet az ellenanyag-termelés mennyiségét és hatékonyságát (Kacskovics Imréről bővebben portré rovatunkban olvashatnak – a szerk.). 2011-ben Horváth Gábor biofizikus és Kriska György biológus a természet polarizációs mintázataival foglalkozó közös kutatásaikért – amelyekből például bögölycsapda és felhődetektor is született – részesültek az elismerésben. 2012-ben a díjat Pál Gábor kapta, aki egyetemi oktatói és kutatómunkája mellett az elmúlt években számos jelentős pályázati forrást szerzett meg, és feltalálóként három szabadalmi bejelentésnek is részese. Tavaly Vicsek Tamás, az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének egyetemi tanára, az ELTE–MTA Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoportjának vezetője érdemelte ki az elismerést, aki kutatócsoportjával egyebek között a nagy hálózatok belső szerkezetét igyekszik feltárni, erre alkalmas módszereket kidolgozni. Idén pedig Palotai Zsolt vehette át az ELTE Innovatív Kutatója díjat. Az ELTE K+F munkájából elfogadott nemzetközi szabadalom is született Párhuzamos adaptív jelfeldolgozás címmel, valamint közös kutatásokat folytatott a Johnson & Johnsonnal.
Az oktatók mellett az idén immár negyedszer díjazták a hallgatók számára meghirdetett ötletpályázat nyerteseit is. Antoni Györgyi szerint örömre ad okot, hogy a nemcsak a sikerrel kecsegtető ötletek kiválasztási folyamatába, a zsűrizésbe sikerült a vállalkozói szféra neves képviselőit meghívni, hanem néhányan szponzori és mentori szerepet is vállaltak annak érdekében, hogy az üzleti elképzeléseket meg is tudják valósítani.

Rugalmas felsőoktatásra van szükség

A 2009-ben újonnan alapított győri Széchenyi István Egyetem Tudás­menedzsment Központja elsősorban a felsőoktatási intézmény kutatási eredmények pásztázásával és hasznosíthatóságának keresésével, így azok szabadalmaztatásával, licencbe adásának támogatásával foglalkozik. A profiljuk tovább bővült: 2013 óta a nemzetközi kapcsolatok koordinálása is az ő feladatuk. Dr. Dőry Tibor, a központ igazgatója szerint ezen a területen alapvetően a tradicionális kapcsolatok működnek, vagyis akinek gyakorlata van benne, ritkán kéri magától egy egyetemi szervezet segítségét, akinek pedig nincs, konkrét okok miatt fordul egészen máshoz támogatásért. Az sem könnyíti a helyzetet, hogy a felsőoktatásban dolgozó kutatók jellemzően újabb és újabb kutatások elindításában motiváltak, nem pedig a kutatási eredmények hasznosításában való közreműködésben. Ez nem győri jelenség, az egész országban ez a jellemző. A Lajtán túl már valamivel jobban működik a közös hasznosítás, azonban az Amerikai Egyesült Államokban is csak a legeredményesebb egyetemek tudtak komoly sikereket felmutatni.

A Széchenyi István Egyetem Tudás­me­nedzs­ment és Nemzetközi Kapcsolatok Központja 7. Széchenyi Duó alkotói pályázat 1. helyezettje 2013-ban a Mini CNC maró fejlesztése és kivitelezése kutatási célra (hallgató: Perger Zoltán gépészmérnök BSc, oktató: Léber Szabolcs, MTK-Jármű­gyártási Tanszék)
 

Az igazgató szerint elsősorban a felsőoktatási rendszer rugalmasságán múlhat sok minden, ezért számos ösztönzővel és konkrét támogatással próbálják rávenni a fiatal fejlesztőket kutatási eredményük továbbvitelére. Ilyen például a kilencedik féléve futó kezdeményezés, a Széchenyi Duó alkotói pályázat. A magyar felsőoktatásban egyedinek nevezhető program lényege, hogy hallgatókból és oktatókból álló csapatok üzleti ötleteinek a prototípusát kell megvalósítani. Az elmúlt években számtalan remek ötlet vált valóra: egy járólapba épített szenzor segítségével például mindig lehetett tudni, merre járnak az épületben, de a fejlesztések között találkozhattunk mindenhol megfordulni képes járművel és napenergia-cella hatékonyságát mérő berendezéssel is. Legalább 3-4 vállalkozás eredeztethető vissza ehhez a kezdeményezéshez – fűzte hozzá a Tudásmenedzsment és Nemzetközi Kapcsolatok Központjának igazgatója, aki rendkívül érdekes kezdeményezésnek nevezte, amikor egyetemi hallgatók nagyvállalati problémákra keresnek megoldásokat. Jellemzően piackutatási feladatokat és fejlesztési iránymutatásokat várnak el hallgatóinktól. Az egyetem segítségét kérte már korábban az Audi, a Rába, a PwC tanácsadó cég és a visszapillantó tükröket gyártó SMR is, de reményeik szerint ez az ügyfélkör hamarosan bővülni fog.

A Széchenyi István Egyetem Tudásmenedzsment és Nemzetközi Kapcsolatok Központja 8. Széchenyi Duó alkotói pályázat 1. helyezettje 2013-ban a Stepsence lépésérzékelő szenzor fejlesztése (hallgató: Kömöczi Levente villamosmérnök MSc, oktató: Sarkadi-Nagy Balázs (MTK-Járműgyártási Tanszék)


Ötletből üzlet

Egyebek között az ilyen típusú feladatok elvégzésére alkalmas a könyvtárépület második emeletén található kifejezetten inspiratív egyetemi inkubátor, ahol aktív vállalkozásgeneráló tevékenység folyik. Mintegy tucat állomás működik „egy asztal egyenlő egy iroda” elven. Ennek köszönhetően a vállalkozások az egyetem területén valósíthatják meg elképzeléseiket, és amennyiben elégedettek a diákok munkájával, később alkalmazhatják is őket – mutatott rá a mindkét fél számára előnyös megoldásra az igazgató. Szintén ebbe a sorba illik bele az úgynevezett üzleti modell verseny, ahol a helyi kereskedelmi kamara mentorai foglalkoznak azokkal a diákcsapatokkal, amelyeknek a projektjét érdekesnek találják. Azért modellről, nem pedig tervről van szó, mert szeretnénk, ha a fiatalok felismernék, hogy az üzleti tervek gyakran megváltoznak a fejlesztési folyamat során. Rengeteg egyeztetés szükséges, amíg egy ötlet piacképessé válik. A mentorálás mellett ez a felsőoktatási intézmény Jeremie kockázatitőke-program alapkezelői felé is közvetíti a legrátermettebbeket.

A Széchenyi István Egyetem Tudásmenedzsment és Nemzetközi Kapcsolatok Központja 7. Széchenyi Duó alkotói pályázat egyik 2. helyezettje 2013-ban a Robotkar pozíció programozása 3D-s emberi mozgás azonosítással (hallgató: Pál Dávid, Váradi Gábor villamosmérnök BSc, oktató: Ballagi Áron, MTK-Automatizálási Tanszék)

Más felsőoktatási intézményekhez hasonlóan a győri egyetemen is rendszeresen tartanak innovációs kiállítást. Ez a régió kirakata – jellemezte a rendezvény fontosságát az igazgató. Évente 25-30 kiállító vesz részt az eseményen, és miután az egyetem épületének aulájában található, rengeteg diák találkozik vele nap mint nap, ami ösztönzőleg hathat rájuk. Dr. Dőry Tibor szerint rendkívül fontos, hogy a tananyag részeként is foglalkozzanak a témával. Két éve vezették be a hat szakon is szabadon választható, Bevezetés az innovációs menedzsmentbe című tantárgyat. Látni kell, hogy igen kevés olyan kurzus van, amely megmutatja, hogyan lesz üzleti lehetőség egy innovatív ötletből. Apró lépések történtek a felsőoktatásban az innovációs helyzet javítására, ám az elmúlt évek eredményei ellenére Magyarország továbbra is le van maradva ezen a területen. Mégsem lehangoló az összkép, megvan ugyanis az a potenciál, amelyre lehet és érdemes építkezni. Az igazgató véleménye szerint az igazi siker legtöbbször a globális szemléletmód hiánya miatt marad el. A kezdeményezések megállnak helyi szinten, csak töredékük jut el a nemzetközi piacra – emeli ki a legnagyobb problémát dr. Dőry Tibor, rámutatva, hogy nem feltétlenül arra kell a hangsúlyt fektetni a kutatásban, ami a kutatónak fontos, hanem arra, ami a piacon el is adható. Ezt a szemléletet próbáljuk meg minél jobban elterjeszteni, mert nemzetközi piacon nemzetközi menedzsmentet vezetni nem egyszerű.

A bizalom visszaszerzése

Úttörő szerepe ellenére viszonylag nehéz helyzetbe került a Semmelweis Egyetem, miután a pályázati és innovációs folyamatok szervezését az elmúlt tíz esztendőben több egyetemi tulajdonú kft. és egyetemi szervezeti egység látta el. Szinte mindegyik szervezet önálló szakmai vezetéssel és nagy önállósággal rendelkezett, elsősorban saját célokkal, érdekeltségi rendszerrel. A szigetszerű struktúra nemcsak szétaprózódást eredményezett, de a tevékenységi körök között átfedések is voltak. Nem egy esetben egymás támogatása helyett versenyhelyzet alakult ki a szervezetek között, ezért az új vezetés 2012 őszén jelentős átalakítás mellett döntött. A hatékonyság radikális fokozása érdekében 2013 júliusában egy egységes Innovációs Központot hoztak létre, melynek élén idén januártól dr. Farkas Lilla áll, aki szerint a SOTE-n hallgatói és kutatói szinten egyaránt minél előbb szeretnék megteremteni az innovációs kultúrát és szemléletet, melynek egyik legnagyobb kihívását a bizalom visszaszerzése jelenti. Kifejtette, egyelőre érzik az elmúlt évek hátrányait, de úgy véli, hogy az egységes szemlélet és az ebből fakadó hatékonyság hamar megoldja ezt a problémát.
„Professzionális és teljes körű szolgáltatást szeretnénk nyújtani – mondta az igazgató –, nemcsak a pályázat kiválasztásában, de igény esetén annak megírásában, a projekt későbbi menedzselésében és a gazdasági hasznosíthatóságában is részt tudunk venni.” Úgy tapasztalja, a folyamat első szakaszában a legnehezebb támogatót találni egy ötlethez. Ahogy sorra oldódnak meg a problémák, úgy élénkül a befektetők érdeklődése is. A Semmelweis Egyetem éppen ezért innovációs díj bevezetését tervezi külön a TDK (Tudományos Diákkör), a PhD, a kutatói és a klinikai kutatói munka támogatására. Emellett, némi aktualizálással, a korábbi szervezetek oktatási tananyagai választható tárgy formájában visszakerülnek a rendszerbe, a PhD-hallgatók esetében azonban kötelezővé tennék a képzést. Dr. Farkas Lilla komoly előrelépést remél az egyre aktívabb kapcsolati tőkétől is. Mint mondta, az elmúlt hónapokban jóval szorosabbra sikerült fonni a viszonyt az ipari partnerekkel, a kormányzati szervezetekkel, a kockázatitőke-alapokkal és a felsőoktatás egyéb résztvevőivel.

Széles spektrumon

Az egyetem innovációs stratégiájában a korábbinál sokkal intenzívebb közeledés mutatkozik a gyógyszeripari partnerekhez. Az igazgató azt is hangsúlyozta, hogy ennél jóval szélesebb spektrumon mozognak, és nyitottak a képalkotó eljárások fejlesztése mellett a diagnosztikai újításokra, sőt egyre markánsabb az érdeklődés az anyagok vizsgálata és átalakítása terén, amit elsősorban a fogászatban lehet hasznosítani.
Az intézet vezetője szerint az orvos-biológia kutatóit alapvetően a kíváncsiság hajtja, és csak a legritkább esetben gondolnak arra, hogy eredményeik későbbi hasznosítása elemi érdekük lehetne. Véleménye szerint az innovációs központnak vonzóvá kellene tennie ezt a területet ahhoz, hogy minél többen tartsák fontosnak az „ötletből terméket” szemléletet. Hozzátette: természetesen mindezt egy olyan folyamat során kell megvalósítani, amiből kutató és az egyetem egyaránt profitál. Az egyetem számára is fontos szempont, hogy minél több szabadalom és találmány fűződjön az intézmény nevéhez. Az új vezetés mindenesetre minden alkalmat megragad a siker érdekében. Április elején például a felsőoktatási intézmények részvételével szerveztek egy találkozót a továbbképzés területén.

Forrás: Innotéka

 


 




LEGOLVASOTTABB HÍREKarrow


PROJEKTEK arrow

ECOS4IN
2019.05.24.

INNOGROW
2019.05.24.

SKILLS+
2019.05.24.

SYMBI
2019.05.24.

E-CONOMY
2018.11.30.

femcoop PLUS
2016.10.16.