Pálinkás: így kell elköltenünk 750 milliárd forintot

Cimkék:  innováció, K+F, munkahelyteremtés, NKFIH, Pályázat

Olyan fejlesztésekbe érdemes az államnak befektetni a 750 milliárd forintnyi kutatás-fejlesztési és innovációs EU-forrást, amelyeknél megvan az az esély, hogy a végtermék a világpiacon is eladható - hangsúlyozta a Napi Gazdaságnak adott interjúban Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke szerint ugyanis ez teremti meg az alapot arra, hogy 2020 után is tartós növekedési pályán maradjon az ország és közben az államnak a startup cégek kinevelésében is segítenie kell egy újfajta kockázati tőkeprogram keretében. Leszögezte, hogy az uniós forrásokat okosan kell felhasználni, mert "ha elkövetjük azt a hibát, hogy az eddig finanszírozott projekteket a hazai helyett uniós pénzből fizetjük tovább, nem jutunk előbbre", így tehát "az uniós forrásokra nem helyettesítőként, hanem kiegészítőként kell gondolni".

A szerda este megjelent interjú néhány főbb gondolata, üzenete: 

  • 2020-ig (de valójában 2022-ig) összesen mintegy 750 milliárd forintnyi kutatás-fejlesztési és innovációs forrás áll az ország rendelkezésére, és a nemzetközi versenyben "az egyetlen esélyünk, ha ezeket az összegeket hatékonyan és célszerűen használjuk fel."
  • Olyan fejlesztésekbe érdemes az államnak befektetni, amelyekkel az ipar és a gazdaság versenyképességét javítjuk.
  • További cél, hogy egyre több hazai vállalkozás legyen beszállítója a hazánkban működő nagyvállalatoknak. Bármilyen jó alkatrészt fejleszt ki ugyanis egy kisvállalat, azt a világpiacon önállóan nagyon nehezen tudja eladni.
  • Az is fontos szempont, hogy olyan kutatás-fejlesztési, innovációs és gyártási kapacitásokat építsünk ki, amelyekkel 2022 után is fenn tudjuk tartani a növekedést.
  • Elsősorban olyan műszer- és gépberuházásokra, szolgáltatásokra van szükség, amelyek a magyar kutatás-fejlesztést, innovációt versenyképessé teszik, az elavult gépeket le kell cserélni.
  • Ki kell alakítani egy olyan versenypályázati rendszert, amelyben ösztönözzük, hogy a kis- és közepes vállalkozások (kkv), illetve adott esetben a nagyvállalatok isigénybe tudják venni az egyetemeken és kutatóközpontokban rendelkezésre álló kapacitásokat.
  • Növelni kell a vállalatok és az egyetemek közötti együttműködést, mivel csak így derülhet ki, hogy mi az, amire a vállalatoknak kutatás-fejlesztési szolgáltatás címén szükségük van.
  • Egy-egy tematikus kiírásban - például a felsőoktatási és ipari kutatási központok létrehozásánál - azt nézik majd, hogy a magyarországi egyetemek közül, együttműködve a közelükben lévő nagyvállalatokkal, melyik küldi be a legvonzóbb ajánlatot.
  • Az lesz a döntő, hogy melyik teremt több munkahelyet és melyikkel jön létre olyan kutatás-fejlesztési bázis Magyarországon, amely itt marad 2020 után is.
  • A startup és spinoff cégekbe az állam szeretne beszállni, egy bizonyos pontig támogatva a fejlődésüket. De később a haszonból is szeretne részesülni, hogy újabb induló cégeket és ötleteket finanszírozhasson. Jelenleg is zajlik a gazdaság szereplőivel arról az egyeztetés, hogy milyen formában tudnánk társfinanszírozóként együttműködni, a kiválasztási folyamatba mindenképpen bevonná a hivatal a magánszektort is, ami egyfajta kockázatmegosztást is jelenthet.
  • Mindez egy újfajta kockázati tőkeprogram indítása irányába mutat a Jeremie-program után, mivel Pálinkás szavai szerint "a kezdő vállalkozások ösztönzése egy kockázati tőke típusú programban képzelhető el a leghatékonyabbnak."
  • "Állami ösztönzőkkel el kell juttatnunk a stratupokat abba a fázisba, ahol már a piaci szereplők is látnak fantáziát a finanszírozásban. A világot meghódító nagy fejlesztések kezdeti szakaszát is az állam finanszírozta."
  • A informatikai fejlesztésekkel kapcsolatban óvatosságra intett, mivel azt mondta: nem biztos, hogy szükség van a 236. mobiltelefon-applikációt elkészítésére, "mert nem biztos, hogy a piacon is sikeresek leszünk."
  • Ezzel párhuzamosan viszont az "információs és kommunikációs technológiák területén az intelligens gyártás és a gyártási folyamatok ellenőrzésére irányuló fejlesztéseket szeretnénk ösztönözni."
  • A szegedi ELI lézeres projektre összesen 64 milliárd forintnyi (uniós) forrás megy, egy páratlan berendezés Európában, de az "csupán egy dolog, hogy megépül az épület és az infrastruktúra, de az igazi nagy kérdés, hogy a berendezések használatának lesznek-e megrendelői, amelyekkel a beruházás fenntartható lesz, amit pedig elvárunk."
  • Pálinkás reményének adott hangot, hogy "ezt a berendezést - összekapcsolódva a Prágában és Bukarestben megépülő hasonló berendezéssel - Európában az igazán nagyok között tartják majd számon."
  • Magyarországot a nemzetközi innovációs rangsorban elhelyezve Pálinkás azt mondta: ha két csoportba kell osztani a tagállamokat," akkor a gyengébben teljesítők között vagyunk, ha három csoportra, akkor a gyenge és a közepes határán állunk."
  • Meglátása szerint "az egyik legnagyobb hátrányunk, hogy 25 évig az erre a célra fordított összeg nem haladta meg a bruttó hazai össztermék egy százalékát".
  • "A másik ok, ami miatt lemaradásban vagyunk, az oktatásban keresendő.Hiányoznak azok a szakemberek, akik a gazdaság, a termékek és szolgáltatások közvetlen előállításának szempontjából fontosak. Ezen a területen is változtatni kell. Gyakorlatiasabb képzésre van szükség."

Forrás: portfolio

2015.06.18.