Körvonalazódó tervek az Európai Unió 2020 utáni kutatási és innovációs keretprogramjáról

Cimkék: 

A Bizottság közzétette a 2021-ben induló FP9, azaz a „Horizont Európa” névre keresztelt kilencedik uniós kutatási és innovációs keretprogram stratégiai irányait. A jelenlegi Horizont 2020 keretprogram 80 milliárd eurós – több mint 24 ezermilliárd forintos – költségvetéséből 2014 óta több száz innováció ösztönző pályázati program indult vagy fog még indulni 2020-ig.

Többek közt ennek a félidei tapasztalataira, valamint az egyes tagállamok álláspontjaira – köztük az NKFI Hivatal által benyújtott magyar javaslatokra – alapoz a tervezet, amelyből a fő irányvonalak ismerhetők meg. 

Hónapok óta dolgoznak az Európai Bizottság szakértői a 2021-ben kezdődő, újabb hét évre szóló uniós ciklus kutatási és innovációs keretprogramjának előkészítésén. A most közzétett, több mint  100 milliárd eurót előirányzó FP9-javaslatcsomagot a tagállamok és az Európai Parlament képviselői hamarosan részleteiben tárgyalják, majd együtt döntenek annak végleges költségvetéséről, formájáról és tartalmáról. 

A KFI keretprogramokkal kapcsolatos hazai koordináció szakpolitikai felelőseként az NKFI Hivatal tavaly év végén összegezte az Horizont 2020 programban való eddigi magyar részvétel általános tapasztalatait, és ennek alapján meghatározta a magyar szempontból kiemelten fontos jövőbeli irányokat. A magyar álláspontot Brüsszelben Pálinkás József ismertette, kiemelve: „Magyarországon a jelenlegi közfinanszírozású KFI versenypályázati rendszerrel a 2020 utáni időkre is készülünk. Fontos, hogy a most meghozott támogatói döntésekkel a magyar pályázók nemzetközi versenyképességét erősítsük, ösztönözzük a nemzetközi kutatási és innovációs együttműködéseket, hogy 2020 után az uniós és globális versenyben egyaránt eredményesen pályázhassanak kutatóink, fejlesztőink és innovatív vállalkozásaink.” A hazai intézmények, vállalkozások a Horizont 2020 keretprogramban eddig több mint 195 millió eurót, azaz 60 milliárd forintot meghaladó forrást nyertek el. Az NKFI Hivatal elnöke hozzátette, hogy a keretprogram és a strukturális alapok támogatásainak együttes, koordinált felhasználását ösztönző szabályrendszer kialakítása szükséges.

Az európai kutatói közösség, a gazdasági szereplők és a szakpolitikusok most egyaránt érdeklődve várják annak részleteit, hogy a globális kihívásokra válaszul mik lesznek az európai kutatás-fejlesztést és az innovációt ösztönző konkrét célkitűzések, azokhoz milyen eszközöket és milyen forrásokat kínál majd a következő uniós keretprogram. Az eddigi tervezetek összegzéseként a Bizottság hat pontban foglalta össze azokat a „kulcsfontosságú javító intézkedéseket”, amelyekben több magyar törekvés is visszaköszön:

  • Egyszerűbb és kevesebb partnerségi együttműködési forma
    ésszerűsíteni a H2020-ban jelenleg csaknem 100-féle ipari vagy tagállami társfinanszírozással zajló pályázati programot, egyszerűsíteni a részvétel szabályait, ugyanakkor világosan rögzíteni az adott együttműködésben teljesítendő célkitűzéseket.
  • A Kelet- és Nyugat-Európa közti jelentős kutatás-fejlesztési különbségek áthidalása
    a 2004 után csatlakozott, ún. EU13 országok keretprogram részvételének javítását célzó jelenlegi H2020 pályázati konstrukciókra (Widening eszközök: Twinning, Teaming, ERA-Chairs) megnövelt keretösszeg segíti a korlátozott erőforrásaik miatt kevésbé sikeresen szereplő tagállamok részvételének erősödését.
  • Nagyobb és versenyképesebb vállalkozások 
    ösztönözni kell, hogy a kutatási eredmények új termékekben, szolgáltatásokban és eljárásokban hasznosuljanak, a rájuk alapozott innovatív vállalkozások pedig – a támogatások mellett a hitelkonstrukciók és tőkeprogramok bevonását segítő szolgáltatásokkal – gyorsabban növekedjenek és globálisan is versenyképesek legyenek.  
  • Nyitottabb tudomány
    az uniós forrásból finanszírozott kutatási eredmények közzétételére legyenek általánosak az „open access”, azaz a nyílt hozzáférés követelményei.
  • A nemzetközi együttműködések szélesítése
    az európai szereplők versenyképességének érdekében könnyebbé válhat más, az Európai Unión kívüli erős KFI kapacitással rendelkező országok részvétele az európai kutatási és innovációs együttműködésekben; ez vonatkozik a brit intézményekre is a Brexit után.
  • Tudomány a polgárokért
    a kutatás-fejlesztés céljai és ráfordításai legyenek érthetőek és megfoghatóak a társadalom és a széles közvélemény számára.

2018.05.09.