A Horizont 2020 program félidei értékelése

Cimkék: 

A magyar kutatók a régiós élmezőnyben a Horizont 2020 program félidei értékelése szerint eddig több mint 140 millió eurót, azaz 42 milliárd forintot meghaladó forrást nyertek el a hazai intézmények, vállalkozások az unió kutatási, fejlesztési és innovációs keretprogramjában, a Horizont 2020 programban.

Az Európai Bizottság május végén tette közzé részletes félidei értékelését a nyílt nemzetközi versenyben közvetlenül Brüsszelből pályázható támogatást jelentő, kiválóságot ösztönző keretprogramról, amelyre évi 30 ezer projektjavaslattal pályáznak az európai kutatók, fejlesztők. Pozitív példaként emeli ki a tanulmány az ELI lézerkutatási infrastruktúra finanszírozási modelljét, mely épületegyüttesének átadására 2017 májusában került sor Szegeden. Az eredményes hazai Horizont 2020 részvétel ösztönzésének eszközei az NKFI Hivatal által koordinált Nemzeti Kapcsolattartó Hálózat és az NKFI Hivatal hazai finanszírozású pályázati konstrukciói.

A Horizont 2020 keretprogram költségvetéséből elnyert támogatásokat tekintve a részt vevő uniós tagállamok között hazánk a 19. helyen szerepel. A jelentés kiemeli Magyarország eredményeit az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) legkiválóbb felfedező kutatásokat ösztönző pályázatain, mivel kutatóink ebben a programban több támogatást nyertek el, mint amennyi a nemzeti KFI ráfordítások alapján a többi országgal összehasonlításban arányos lenne. Az ERC pályázatok révén 2007 és 2017 között, vagyis az FP7 és a Horizont 2020 keretprogram időszakában összességében 61 hazai szervezet mintegy 82 millió euró támogatást nyert el, ami az EU13 (az újonnan csatlakozott országok, köztük hazánk) országai által elnyert összes forrás 40%-át jelenti. Ebből a H2020 program keretében 23 millió eurót, azaz mintegy 6 milliárd forintot nyertek eddig a magyar kutatók.
Intézménytípusok szerint a hazai vállalkozások szerepelnek a legsikeresebben: a Magyarország által elnyert Horizont 2020 források 34%-a kerül vállalkozásokhoz, 33%-a felsőoktatási intézményekhez, 26%-a kutatóintézetekhez.
A hazai H2020 „toplistán” az egyetemek közül az elnyert támogatások nagysága alapján a Semmelweis Egyetem, míg a támogatott szervezetek száma alapján a Debreceni Egyetem áll a vezető helyen.
A hazai pályázók a legtöbb forrást az „információs és kommunikációs technológiák” (16 millió euró, mintegy 5 milliárd forint), az „élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás…” (15 millió euró, mintegy 4,5 milliárd forint), valamint az „intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés” (9,9 millió euró, mintegy 3 milliárd forint) témakörökben nyerték el.
A magyar kis- és középvállalkozások eddig 19 millió eurót (mintegy 5,7 milliárd forintot) nyertek el az innovatív termékek, szolgáltatások fejlesztését, nemzetközi bevezetését célzó ún. KKV eszköz pályázaton, a termék és technológia-fejlesztési szakaszt támogató 2. fázisú pályázatokon az EU13 országokból a legjobb teljesítményt nyújtva, néhány EU15 országot (korábbi tagállamok) is megelőzve (Ausztria, Belgium, Görögország, Luxemburg).
Pozitív példaként emeli ki a tanulmány a szegedi ELI lézerkutatási infrastruktúrát, amelynek előkészítése és felépítése során a Strukturális Alapokat, az FP7 és a Horizont 2020, valamint a nemzeti forrásokat egy innovatív finanszírozási modell keretében együttesen sikerült felhasználni. Az ELI infrastruktúra finanszírozási modelljét azért is emeli ki a félidei jelentés, mert a következő időszak egyik fő kihívásként határozza meg a Strukturális Alapok és Horizont 2020 források közti szinergiák erősítését, vagyis ezek együttes, egymást kiegészítő, erősítő felhasználását, mivel ezen a területen nem sikerült komoly előrelépést elérni eddig.

Az EU13-mak részvétele az előző, FP7 keretprogramhoz képest kis mértékben javult ugyan a Horizont 2020 keretprogramban, de a nyertes pályázatokban résztvevő szervezetek mindössze 8,5%-a származik EU13 országból, amelyek a támogatások 4,4%-át nyerik el.

A Horizont 2020 részvétel hazai ösztönzésének fontos eszköze az NKFI Hivatal által koordinált Nemzeti Kapcsolattartó Hálózat tevékenysége, amelynek munkatársai a Horizont 2020 keretprogram egyes alprogramjaihoz kapcsolódva szakértői segítséget nyújtanak a potenciális pályázók számára. A nemzeti kapcsolattartók közreműködése is hozzájárult ahhoz, hogy a hazai fellépés eredményeképpen új szabályozás született a Horizont 2020 (H2020) keretprogramból finanszírozott projektek esetében a versenyképes kutatói bérek elszámolhatóságának biztosítása érdekében. E szabályozás lényegesen kedvezőbb helyzetet teremtett a Horizont 2020-projekteken dolgozó hazai kutatók számára. Emellett az NKFI Hivatal pályázati konstrukciói a pályázókat, illetve – a mobilitás ösztönzésével – a nemzetközi tapasztalatcserén alapuló felkészülést is segítik. (További részletek az NKFI Hivatal honlapján.)

A közel 80 milliárd euró költségvetéssel rendelkező Horizont 2020 program gazdasági hatásaként – a félidei értékelés szerint – 2030-ra mintegy 400-600 milliárd eurónyi GDP növekedést prognosztizálnak. A program jelentőségét érzékelteti, hogy a 2014-es kezdettől 2017. január 1-jéig több mint 100 ezer pályázat érkezett be, 11 ezer támogatási megállapodást írtak alá, összesen 20,4 milliárd euró értékben. A támogatott projektekben a források 42%-a egyetemekhez, 27%-a vállalkozásokhoz, 23%-a kutatóintézetekhez, 7%-a közintézményekhez és egyéb szervezetekhez jut. A gazdasági szektor is komoly ösztönzőkben részesült – a támogatott cégek 75%-a kis-és középvállalkozás. Az első három évben 131 ország képviselői részesültek támogatásban – egyértelműen kimutatható, hogy a támogatott projektek 83%-a nem valósult volna meg a Horizont 2020 program nélkül. A félidei tanulságokat levonva, a Horizont 2020 következő uniós keretprogramjának (FP9) megtervezésekor, és a 2018-2020 közötti munkaprogramban az európai döntéshozók várhatóan figyelembe fogják venni az adminisztratív terhek csökkenésének igényét, a fenntarthatóságot, az áttörést hozó technológiák és üzleti innovációk hatékonyabb ösztönzését, az Unión kívüli országokkal megvalósuló szorosabb együttműködést.

A Horizont 2020 eddigi eredményeiről, a hazai részvételről és a várható lehetőségekről tájékoztatta Pálinkás József az eddigi eredményes pályázókat, valamint a pályázni kívánókat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal KFI versenypályázati tükör – A Horizont 2020 keretprogram pályázói-értékelői fórum című rendezvényén (a hivatal honlapján az előadások felvételről megtekinthetők). Letölthető előadások: Pálinkás József, Csuzdi Szonja: KFI Versenypályázati tükör - Horizont 2020 Pályázói - Értékelői Fórum PDF (1 984 KB)

A Horizont 2020 félidei értékelés itt érhető el az Európai Bizottság honlapján.  

 

2017.06.15.