Az innováció világából

Több tízmilliárdos összegben indulnak innovációs pályázatok Magyarországon

A mostani két pályázattal együtt immár ott járunk, hogy idén 91,5 milliárd forint összegben hirdettek eredményt, illetve új pályázatokat kutatás-fejlesztési és innovációs területen Magyarországon, de a második félévben további néhány tízmilliárd forintos keretösszegben szintén várhatók még pályázatok. Sőt, Birkner Zoltán a Portfolio kérdésére megerősítette, hogy a Hivatal továbbra is azt szeretné elérni, hogy a 2020-2021-es magyar költségvetésben az Innovációs Alap éves költségvetése markánsan megemelkedjen, és komoly összegnövelés tervéről tett említést Palkovics László is.

A mai pályázati bejelentések előzményeként a tárca és a Hivatal január-februárban 25 helyszínen tartott innovációs fórumokat az országban, amelyeken mintegy 2800 szereplővel konzultáltak, a zárórendezvényről mi is részletesen beszámoltunk. Ott már elhangzott, hogy a tárca néhány hetes távon tervezi meghirdetni a 45 milliárd forintos piacvezérelt KFI nevű pályázatot, ma pedig ennek társadalmi egyeztetése meg is jelent a Hivatal oldalán (ld. alább a lényeges információkat). Május 7-ig egy online kérdőív segítségével még egy lehetőséget adnak az érdeklődőknek a véleményezésre, és ezek kiértékelése után várhatóan május 20. körül nyílik majd meg a pályázat. A március eleji prezentáció szerint 50-700 millió forintnyi támogatást nyerhet majd el várhatóan mintegy 160-200 cég, köztük kkv-k és nagyvállalatok, egyetemek és tudásközvetítő szervezetek is.

A megnyílt 3 milliárd forintos egyetemi innovációs ökoszisztéma pályázat célja az, hogy az egyes intézményeken belül felmérjék és összegyűjtsék a kutatási kapacitásokat és így egy állami tudásbázis jön létre arra, hogy az egyes helyeken a magánszektor szereplői milyen szolgáltatásokat tudnak igénybe venni például egy laborvizsgálat elvégzéséhez. Várhatóan 10-20 egyetem kap majd a 3 évre szóló finanszírozási forrásokból.

Az idén már eldöntött pályázati eredmények és meghirdetések kapcsán úgy jön ki a fent említett 91,5 milliárdos keretösszeg, hogy a fenti 45+3 milliárdon túl: 

  • márciusban már 9,8 milliárd forint összegben eredményt hirdettek a régi néven ún. OTKA-pályázatokon, azaz az egyéni kutatói kiválósági pályázatokon. Emellett várhatóan rövidesen megjelenik 4 milliárd forintos keretösszeggel az Új Nemzeti Kiválósági Program (amelynek felügyelete az EMMI-től az ITM-hez került át)
  • az intézményeknek szóló tématerületi pályázatok kapcsán Palkovics László ma bejelentette, hogy 14,5 milliárd forintot nyertek el egyetemi-állami kutatóintézetek 4 területen (a legtöbb forrást az egészségügyi célú projektekre osztják el, a második legtöbb forrást a digitalizációs célokra, a harmadik legtöbbet a környezettel és biztonsággal, a negyediket pedig a kultúrával és családdal összefüggő projektek kapják). Emellett a felsőoktatási kutatóközpontok várhatóan júliusig 15 milliárd forintnyi forrást nyernek el (ez egy éves program, tavaly 13 milliárdot osztottak ki így).

Palkovics László egy újságírói kérdésre megerősítette: a kormánynak továbbra is határozott célja, hogy 2020-ig elérje a kutatás-fejlesztési és innovációs ráfordítások GDP-arányos összege az 1,8%-ot, összhangban az EU-s célkitűzésekkel, de ehhez még van tennivaló. Utalt arra, hogy jelenleg az éves-K+F+I ráfordítások egynegyedes-háromnegyedes állami-vállalati arányát egyharmad-kétharmados arányra szeretné megváltoztatni a kormány, azaz növelni szeretné az állami források arányát és így nyilván az éves összegét is. 
 

Ezzel összefüggésben, illetve a 2020-as EU-s cél eléréséhez Palkovics László jelzése szerint a 2020-2021-es magyar állami költségvetésben "komoly összeget" kell fordítani az állami hátterű kutatás-fejlesztés és innováció finanszírozására, de mivel még zajlik a 2020-as költségvetés tervezése, így részleteket nem mondott.


Külön kérdésünkre Birkner Zoltán azt hangsúlyozta: az elődje, Pálinkás József, által is meghatározott célt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap éves forrásainak markáns emelését továbbra is el szeretné érni a Hivatal, de a kérdés természetesen az Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve a Pénzügyminisztérium közötti költségvetési egyeztetéseken dől el.

A hazai költségvetési forrású K+F+I ráfordítások növelése irányába mutat ugyanakkor az, hogy Birkner jelzése szerint még az idei év második félévében a fent bemutatott 91,5 milliárd forinton felül (igaz, abból több tízmilliárd nem az Innovációs Alapból jön) néhány tízmilliárd forintos keretösszegben 2-3 további pályázat várható.Utalt arra, hogy egy nyílt innovációt segítő felhívás jelenhet majd meg, amelyben a nagyobb cégek kisebb cégeket bíznak meg különféle innovációs feladatokkal, így tudásbeszállítói láncok alakulhatnak ki. Másrészt a szellemi tulajdonjogok és védjegyek felkarolása is fontos terület, amellyel összefüggésben változik majd a szellemi tulajdonvédelmi intézményrendszer is.

Főbb információk a piacvezérelt KFI felhívás tervezetéről: 

  • A pályázati felhívási tervezet szerint a 45 milliárd forintos keret úgy oszlik meg, hogy az "A" alprogram esetén 24 milliárd forint, a "B" alprogram esetén 21 milliárd forint a forrás.
  • Az "A" alprogram lényege: A vállalkozások önállóan, vagy konzorciumban partnerek bevonásával megvalósított, piaci potenciállal rendelkező, a támogatás megtérülését valószínűsítő KFI projektjeinek támogatása. A vállalkozások KFI projektjeik sikeres megvalósításával új üzleti lehetőségeket alapoznak meg.
  • A "B" alprogram lényege: A vállalkozások konzorciumban megvalósított KFI projektjeik támogatása, melyhez konzorciumi tagként bevonhatnak felsőoktatási intézményeket, kutató-tudásközvetítő szervezeteket is. Nagy jelentőségű és összetett kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok megoldásának támogatása a szakterület szakmailag kiemelkedő szereplőinek részvételével. A támogatással létrejövő eredmények a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosulva, létező, fontos problémák megoldásához járulnak hozzá az erőforrások, ráfordítások ésszerű fókuszálásával, jelentős gazdasági, társadalmi hasznot biztosítva.
  • Önállóan támogatható tevékenységként csak kísérleti fejlesztést lehet megjelölni, amelyre vonatkozóan az elszámolható költségek el kell, hogy érjék a projekt elszámolható költségének legalább 50%-át. Önállóan nem támogatható tevékenységek közé számos tevékenység befér: alkalmazott (ipari) kutatás, Eljárási és szervezési innováció, Eszközbeszerzés, A projekt céljához feltétlenül szükséges épület építése, bővítése, átalakítása, korszerűsítése, és a szükséges alap infrastrukturális fejlesztések, Immateriális javak beszerzése, Nyilvánosság biztosításához kapcsolódó tevékenységek (tájékoztatás), Projekt koordinációs tevékenység, Közbeszerzési tevékenység, Piacra jutási tevékenység, Iparjogvédelmi tevékenység.
  • Támogatási kérelem az "A" alprogram esetén önállóan és konzorciumi formában, a "B" alprogram esetén kizárólag konzorciumi formában nyújtható be és fontos, hogy a felhívás lehetőséget biztosít meglévő prototípus piaci termékké fejlesztésére is.
  • A támogatásban részesülő támogatási kérelmek várható száma 150-170 darab. Támogatási kérelmenként az igényelhető támogatás összege az "A" alprogramban minimum 50 millió Ft önállóan benyújtott támogatási kérelem esetén, illetve minimum 150 millió Ft konzorcium esetén és maximum 500 millió Ft (önállóan benyújtott támogatási kérelem és konzorcium esetén egyaránt). A "B" alprogramban minimum 500 millió Ft és maximum 1.000 millió Ft.
  • A projekt végrehajtására rendelkezésre álló időtartam az "A" alprogram esetén minimum 24 - maximum 36 hónap, a "B" alprogram esetén minimum 36 - maximum 48 hónap.
  • A támogatási kérelmet a www.palyazat.gov.hu oldalon keresztül elérhető Pályázati e-ügyintézés felületen történő bejelentkezést követően, on-line pályázati kitöltő programmal kell elkészíteni.
  • Egyelőre úgy szerepel a kiírásban, hogy "a támogatási kérelmek (elektronikus) benyújtása a kitöltő program élesítésétől 2019. július........... lehetséges. A támogatói döntés várható időpontja: 2019. III. negyedév."