Innovációs hivatal: erősíteni kell az innovációs rendszer piacképességét

Cimkék: 

Az innovációs rendszer piacképességének erősítését szorgalmazta és az egyetemek innovációs jelentőségét hangsúlyozta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) elnöke kedden Budapesten, a 28. Tudományos és innovációs tehetségkutató verseny meghirdetésén.

Birkner Zoltán hangsúlyozta, hogy az egyetemi hálózat a legfontosabb tudástermelő rendszer, kapcsolatrendszere kiterjed a vállalkozásokra, közvetítői tevékenysége mozgósíthatja a kis- és középvállalkozásokat, miközben a kutatási eredményeket piacképes fejlesztésekbe csatornázza. Üdvözölte egyúttal, hogy Magyarországon az innováció és a technológia képviseletére önálló minisztérium jött létre, hiszen - mint fogalmazott - a fejlesztéspolitika magas szintű beágyazottsága "valódi esély a jövő szempontjából".

Közölte, jövőre elkészül a 2014-ben bevezetett innovációs stratégiát felváltó, 2030-ig szóló új koncepció. A kormány célja a társadalmi innovációt kiszolgáló vállalkozások megerősítése, a tiszta energia, az okos közlekedés, a fejlett infrastruktúra és alapellátás megteremtése, hogy Magyarország 2030-ra Európa 5 legvonzóbb országainak egyike lehessen - tette hozzá.

Birkner Zoltán megjegyezte, hogy az innováció egy közismert megfogalmazás szerint a dolgok másképp csinálásának a képessége, a kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) szakpolitika feladata pedig az, hogy megteremtse ehhez a nemzetközi beágyazottságot és a legkedvezőbb innovációs környezetet. Utóbbi azonban nem jöhet létre a társadalmi innováció nélkül, a magas hozzáadott értéket teremtő gazdaság tehát a jövőről való gondolkodás képességén, az újító szándék megteremtésén múlik - hangsúlyozta.

A hivatal elnöke szerint Magyarország számos területen, többek között az agykutatásban, a gyógyszeriparban, autóiparban, a kreatív iparban és a vízügy területén is világszínvonalú innovációkat teremthet.

Az NKFI Hivatal tevékenységi köreit ismertetve a k+f+i-pályázatok koordinálásán és a szakpolitikai tevékenységeken túl kiemelte, hogy 2015 óta 48 millió forinttal támogatták a Tudományos és innovációs tehetségkutató versenyt.

Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatási államtitkára az egyetemek jelentősége mellett kiemelte a korai nevelés szerepét is. Előbbiek az innováció hátterei, utóbbiak pedig az innováció alapjai," ezért esélyeket szalasztanánk el, ha csak a felsőoktatásra figyelnénk" - tette hozzá. Az államtitkár szerint már az óvodai nevelésben ki kell használni a kreativitást fejlesztő módszertanokat, a mozgásra alapozó és a művészeti nevelést. Bódis József szerint az újító gondolkodást kifejlődését már ezek meghatározzák, ezért a köznevelés fejlesztésének rendszerszintű szemléletét szorgalmazta.

Jakab Roland, a rendezvényt befogadó Ericsson Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a tehetségkutató verseny jelentőségét abban látja, hogy kapcsolatot teremt a fiatal ötletgazdák és a kutató cégek között. Számos új technológia Budapestről terjed el a világon, az Ericsson például 2 ezer kutatót, mérnököt és informatikust foglalkoztat és ezer négyzetméteres kutatólabort működtet itt - tette hozzá. A rendezvényen bemutatkoztak a verseny korábbi indulói, akik idén sikeresen szerepeltek nemzetközi versenyeken. A fiatalok a kutatói életpálya előnyeire és a nyelvtudás jelentőségére hívták fel kortársaik figyelmét. Hozzátették, hogy a kutatói munka feltételei az egyetemi évek előtt is adottak, a lehetőségeket érdemes már az iskolai évek alatt kihasználni.

A 28. Tudományos és innovációs tehetségkutató versenyre november 28-án 15 óráig jelentkezhetnek a világhálón keresztül az 1998. október 1. és 2005. szeptember 1. között született fiatalok műszaki, természettudományos, környezetvédelmi, informatikai, matematikai pályázattal. A kiírás részletei a versenyt meghirdető Magyar Innovációs Szövetség honlapján olvashatók.

2018.10.05.