Felkészülés az új uniós innovációs keretprogramra, egyeztetés a kutatói bérekről

Cimkék: 

A hazai közintézményekben dolgozó kutatói közösség, számára kulcskérdés, hogy az uniós versenyben a közvetlenül Brüsszelben elnyert Horizont 2020 forrásokból versenyképes bér legyen kifizethető a magyar kutatóknak. Ezt nehezíti, hogy a Horizont 2020 támogatásokból automatikusan nem elszámolhatók a kutatói bérek versenyképességét biztosító kereset-kiegészítések.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) ezért a tavaly bevezetett szabályozási módosítások tapasztalatairól és a 2020 utáni új innovációs keretprogramban a hazai kutatói közösség számára kedvezőbb pénzügyi szabályozás lehetőségeiről egyeztet az Európai Bizottsággal.

Az egyeztetési folyamat április 12-én Budapesten folytatódik, ahol a kutatók a tájékoztató rendezvényen az aktuális szabályozás részleteiről tájékozódhattak.

Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke a Horizont 2020 pénzügyi elszámolási szabályokról tartott rendezvényen előadásában kiemelte: “Magyarország egyetért az átlátható, egységes elszámolási szabályozásra vonatkozó uniós törekvésekkel, ugyanakkor fontosnak tartja a korábbi és az újonnan csatlakozott tagországok kutatói bérei közötti eltérés mérséklését.” és hozzátette: “jelentős az új tagállamok lemaradása a részvételben a közös uniós innovációs pályázatokban, de ennek egyik oka az új és régi tagállamokból kikerülő konzorciumi tagok kutatóinak bérezése közötti jelentős eltérés.” Pálinkás József a rendezvényre Magyarországra látogató Anna Panagopoulou-val, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának igazgatójával folytatott kétoldalú tárgyalás során megvitatta a Horizont 2020 programban a bérelszámolást illetően tavaly februárban bevezetett szabályozási könnyítésekkel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat és a következő keretprogrammal kapcsolatos magyar javaslatokat.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a kezdetektől kezdeményezőként lépett fel a kutatói bér Horizon 2020 elszámolási szabályainak módosításáértAz elszámolási szabályok a 2004 óta csatlakozott és jellemzően eleve csekélyebb forrást elnyerő tagállamok – az úgynevezett EU13 – kutatóit érintik elsősorban hátrányosan. A Horizont 2020 eredeti szabályozása szerint a pályázat költségvetéséből elsősorban a kutatók alapbére volt finanszírozható, a kutatók a H2020 projektben való közreműködésért az alapbéren felül csak csekély kiegészítő juttatásban részesülhettek. Ez komoly bérfeszültséget eredményezett a lényegesen magasabb alapbérrel rendelkező nyugat-európai államok és a kelet-közép európai országok közalkalmazotti bérezésű kutatói között, mivel ezekben az országokban, így Magyarországon is a kutatói pluszteljesítmény anyagi elismerése a gyakorlatban projekt-forrásból történik.

Az NKFI Hivatal az érintett EU13 tagállamokkal együttműködve sürgetett megoldást az Európai Bizottságnál, amelynek hatására a megjelent új szabályok elméletileg ugyan megnyitották az utat a projektalapú fizetés-kiegészítési lehetőségek szélesebb körű alkalmazhatósága előtt, azonban számos kérdést megválaszolatlanul hagytak azzal kapcsolatban, hogy hogyan hangolható össze a keretprogram szabályozási rendszere a magyar jogi szabályozással és intézményi gyakorlattal. Az NKFI Hivatal ezért kétoldalú egyeztetést kezdett 2017 őszén az Európai Bizottsággal azzal a céllal, hogy a magyar gyakorlatot bemutatva tisztázza az elszámolási útmutató segítségével  nem rendezhető  kérdéseket. Ennek eredményét – vagyis az arra vonatkozó levélváltást, hogy a többkomponensű magyar kutatói bér mely elemei és milyen feltételek mellett számolhatók el a jelenlegi szabályozás mellett – az NKFI Hivatal közzétette honlapján.

Az NKFI Hivatal által kidolgozott, 2021-től induló kilencedik uniós kutatási és innovációs keretprogram (FP9) tartalmára és stratégiai irányaira vonatkozó magyar álláspont célként jelöli meg, hogy a kutatói bérek közelítésével csökkenjen a bérfeszültség a régi és a 2004 óta csatlakozott tagállamok kutatói között, ezzel a kutatói elvándorlás mértéke is csökkenjen. A magyar álláspont szerint a következő ciklusban erre a problémára uniós szinten az jelent megoldást, ha a keretprogramban végzett munka presztízsét elismerve külön H2020 minimál órabér kerülne bevezetésre, amely figyelembe veszi a tagállamok közötti árszínvonalbeli különbségeket, kutatói kategóriánként arányosítható és opcionálisan alkalmazható, valamint a hazai bértábla szerinti alapórabértől és a jelenlegi szabályok között nehezen egységesíthető hazai projekt bónusz órabértől független módon meghatározott. Magyarország – V4 elnökségi országként – kezdeményező szerepet kíván vállalni egy konstruktív megoldási javaslat kialakításában, amelyet a visegrádi országok illetve a többi, a jelenlegi szabályozás által hátrányosan érintett EU13 ország is támogatni tud az FP9 előkészítő fázisában.  

Az NKFI Hivatal és az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága közös szervezésében megtartott 2018. április 12-i rendezvényenaz érdeklődők közvetlenül az Európai Bizottság szakértőitől kaptak tájékoztatást a Horizont 2020 program égisze alatt támogatott projektek  pénzügyi szabályairól. Az NKFI Hivatal a honlapján  közzétett információkkal és a Nemzeti Kapcsolattartói Hálózat közreműködésével biztosított konzultációs lehetőségekkel támogatja a hazai pályázókat a támogatások szabályos elszámolásában.

2018.04.12.